Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 11. kötet, 7-9. sz. (1833)
1833. Nyolcadik füzet
f 3) Vegyes közlések kivonatokben. 97 Ölibani dr. duas. Pulv. stipit Dulcam. dr. sex. M. f. pilulae pond. gr. duoruro , consperg pulv. liqu. d. s. napjában háromszor 5. egész 10. szemig. Dr. Thür úr ezen labdacsokat (Casper's Wochenschrif f. d. ges. Heilk. 1833. Jan. 20 — 23. 1.) szer fölött dicséri. (Büchner Repert. f. d. Pharmacie Band XL1V. Tieft 1. 143. 1.). 13G) A' bujasenyv kórhatárzatához. Ricord Párizsban a' kétes bujasenyves esetekben a' kórhatárzatnak bebizonyodására a' befertezett helytől nem messzire, ebből genyet vévén, teljesen úgy mint a' tehénhimlőoltásnál, a' kétes anyagot beoltja. IIa a' baj csakugyan bujasenyves természetű, néhány nap alatt könnyen ráösmerhető bujasenyves fekély támad ; ellenkező esetben fekély nem fejlődhetik ki. (London med. and surg. Journal Septemb. 1832. — a Lipcsei Summariumból. Jahrg. 1833. Nro 8. Bd. IV. lieft 8. 401. 1.). 137) A' gyűszűvirágfűnek (Folia digit, purp.) f ő z e t e. A' gyííszűvirágfű főzve zelli l)r. »Sauter tapasztalásai szerint, ott, hol a' vízkórban, főkép a' mellvízkórban javallva vagyon, jobb szolgálatot teszen, mint forrázva, sőt betegek a' főzettél gyakorta rövid időn fölüdűltek , kik már régolta hasztalanúl vették a' forrázatot. A : főzet hatalmasabb munkálkodásán kívül a' vizellet szaporítására, a' gyomrot j is erősebben megtámadja, azért 4. egész 12. szemeren túl nem tanácsos venni a' fűből egyszeri főzetre. Ezen tapasztalásnak következésében a gyűszűvirágfűnek vizelhető eleme iilénk (fixus) természetű, és tökéletes kivonatára fél óra szükség. (Medic. Jahrb. v. Freyh. v. Stifft. 3. Bd. 4. St.).