Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 11. kötet, 7-9. sz. (1833)

1833. Hetedik füzet

42 I. Értekezések, apróbb közlések, kivonatok. ' csigákban szinte találtatik ezen nyaranta mindig bi­bor szinű rész. Rudolphi a) szépen, és alkalmasint tökéletesen öszveállítá a' rosz tüneményeket okozó, gyanús, vagy mérges állatokat, mellyekről itt röviden érte­kezni czélirányosnak véltem. Az emlős állatok közül Rudolphi szerint csak némelly czethalak gyanúsak, Pallas szerint a' czet­zsir hasmenést okoz. Mások szerint a' kasló (Phy­seter , Pottfisch) husa mérges. Scoresbi b) a' tenge­ri jég-medve' (ursus maritimus, glacialis , Eisbär, Polarbär) zsirjától megtisztított húsát főleg czomb­ját jó Ízűnek, a' máját ellenben veszedelmes, sőt mérgesnek mondja. A' hajósok , kik vigyáztálanság­ból ettek belőle, többnyire megbetegesznek, sőt meg is halnak; némellyeknél olly tündér behatású, hogy bőrök lehámlik testekről. *) Gyanús, vagy mérges húsú madarat, éskétlakút Rudolphi nem említ. A' mérges kígyókat ide nem számlálhatni, minthogy húsok nem mérges, mellyet az Indusok széltében eszik, miután fejőket mérges mirigyeikkel, és fogaikkal elvágták. A' kigyóméreg' csak sebek általi veszedelmességét, vagy halálossá­gát Renger is elisméri a' maga igen jeles, a' legjobb közé számlálandó munkájában, c) Magain is isiné­*) A' franczia parasztot eszik a' róka bust, midőn az bogyók­kal él, ezen határon tul kemény, és büdös. A' nyúlhús gyakori evése álmatlanságot mondatik okozni (Plenk Bro­matologie 93. 95. 1.) Tycho de Brahe bágyadt lön a' nyúl látására a) Grundriss der Physiologie 2. Band. 2-íe Abtheilung. b) Tagebuch auf einer Keise auf den Wallfischfang. e) Über die Wirkung des Bisses der siidamericaiiischen Giftschlan­gen. Meckels Archiv. 1829.

Next

/
Oldalképek
Tartalom