Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 11. kötet, 7-9. sz. (1833)

1833. Kilencedik füzet

'48 I. Értekezések, apróbb közlések, kivonatok. Friedrich Wilhelms Universität. Berlin 1832) bizonyítása szerint járványilag uralkodott a' 14-dik században Német országban, és Német alföldön, de késóbb Olasz országban is.— Az ilgy nevezett fekete halál t. i., melly Német országot az ő álladalmi és családi öszvefüggéseiben olly rettentőleg rázkódtatta meg, öldöklő pusztítását alig végezte be, midőn egy más csudálatos, de egyszersmind irtózatos nézjáték vonta a' figyelmet magára, melly zabolázhatlan tobzódó tánczdübben állván , a'benne szenvedőt egész a' tökéletes erőkimerűlésig késztette tánczolni. Ezen őrjöngő vágyót, melly másként nem volt egészen líj baj, most több görcsös tünemények kisérték, mint az előtt, és ördögi eredetűnek tartaték. Efféle tánczos csoportok, mellyek koldusokból, naplopokbúl és kóborlókbúi állottak, vad csapatonként kószálták be az országot, altesteiket körülövedzvén. Hol megérkeztek , ott mint égátkok ellen egyházi énekek zengedeztettek, misék mondattak, búcsújárások, és más fogadalmak tétettek. Némeliy városokban az előjárók mulatókat fogadtak, hogy ezek a' tánczrohamot neki zaklatván, a' baj annál hamarább lejárja , sőt izmos legények vegyítettek a' tánczcsoportok közé, hogy ezek a' tánczosokat minél előbb kifáraszszák. Straszburgból a' kórtánczosok Sz. Yid kápolnájába küldettek, hogy ottan a' szerzetesekőket mindenféle egyházi birbiték által üjra helyre állítsák. Ezen szent mint szabadító olly nagy hírbe jött, hogy ezrenként tolonganának oltáraihoz , és a' baj sz. Víd' tánczának neveztetek. Sz. János előesteje is esengve váraték, mivel ezen szentnek nyughelyénél a' táncz már régi időktűi fogva fölüdülés elősegítőnek tartaték. Olaszországban hasonló tánczdiih kö=