Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 11. kötet, 7-9. sz. (1833)

1833. Kilencedik füzet

1) A' pesti I. fiók kórházi előadás. 161 len nem lévén fontosabb okfőim. Használta a' beteg a' sulphur auratum antimonii-t, graphites-t kénvirágot, á'sarsaparillát, jacaeát, gnajac-ot főzetben belsőleg; a' kénmájat külsőkép csak azon foganattal, hogy terjedező baja tovább nem harapódzott, sőt, némelly, az előtt szederjes szinű foltocskák megfehéredtek. A' beteg tavasszal hazájába (Heves vármegyébe) kívánkozván , gyógyiílatlan elhocsátatott. Enteritis chronica et acuta. A' lobellenes gyógymód volt a' fölgyógyulás' eszköze. Erysipelas. Belsőkép a' gyenge lobellenes mód , kiilsőkép a' káforgolyok voltak a' gyógyszerek. Epilepsia. Egy fiatal falusi leányt, egy kóborló bika kergetvén meg, kiütött a' nehéz nyavalya, mellyel mint szolgáló Pestre jött, itt egykori ostromában nagyon megzúzott térde és kankója miatt a' kórházba vétetett föl. Gyógyítása a' térd' baján, mint siettetőn , kezdődött, de ez a'lobellenes gyógymódnak nem hogy engedett volna, sőt inkább lassanként gyarapodott. A'nehéz nyavalya' ostromai a'hold' újulásával jelentek meg, eleinte nagy erőszakkal, későbbén, a' mint a' térde daganatja nevekedett gyengébbel. Ezen rokonság a' két baj között észrevétetve gyaníttatá, hogy mind a' két bajnak valami lappangó küteg lehet elesztője, melly hiedelmemben a' most már idíílni kezdő kankó is megerősíte. Tehát a' Plumer' porainál véltem a' javallat valóját, 's ezeket szakadatlanul egész télen által bodzavirág íorrázat itala mellett folytattam 4 olly foganattal, hogy a' nehéz nyavalya egészen elmaradt, a' térd daganata egészen lelohadt, a'kankó elzüllöt, 's csak kevés zsugorodás maradt hátra a' (jobb) lábczomb' hajtó izmaiban.