Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 11. kötet, 7-9. sz. (1833)
1833. Nyolcadik füzet
Lelek kór-jel tudomány. 141 tekintetbe vétele, azon ártalmas befolyásokra való figyelem, mellyek okok gyanánt vétethetnek, úgy a' beteg elöbbeni foglalatosságainak méltánylása. Bátor mi a' lelki betegségek örökségben kapott arányát nem tagadhatjuk, mégis azt liiszük , hogy az általában igen magasra tudatik. Burrowsnak azon véleménye, hogy az eszelőseknek f. öröklött hajlamúak legyenek, valóban igen kicsapongó; a' VA» dónak tapasztalása után a' lélek betegeknek alig leszen fele, hol öröklött hajlandóságra akadhatni. Továbbad segédeszközei még a' kórhatárzatnak: a' beteg körülményeinek, az ő kiileinényének, és egész személységének tekintetbe vétele. Ide szolgálnak továbbad az orvos magaviseletét tárgyazó közönséges szabályok, mellyek valóban dologértőleg vannak előadva. Hasonlóan némelly olly mozzanatok kifíirkészése, mellyek a' lelki betegségek idomítására (Gestaltung) befolyással vannak, név szerint: az esztendő , a' nap, az időjárás, a' holdnegyedek, a' nemzeti bélyeg befolyásai, mellyek derék észrevételekkel vannak gazdagítva. — A' mi az időjárás befolyását illeti a' lélekbetegekre, ez valóban igen nagy. Többnyire a' tikkasztó 's rekkenő meleg évrészben jelenik meg az eszelőseknél a' tünemények nehezbülése. A' VAdó egy vén lélekbeteg asszonyt tarta szemmel, ki mindenkor esős vagy más nehéz idő bekövetkezte előtt igen nyugtalan lőn , illyenkorszakadatlanúl szaladgált, lármázott, kiáltozott. Valóságos súlymérő helyett lehetett volna őt használni. A' szerző, úr itten új észképet törekszik adni , mikép a' hold földünkre és lakosaira folyhat be ? O azon kérdést teszi-föl, váljon a' hold eleintén nem yolt-e földünknek egy része , és mostan futásában a'