Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 11. kötet, 7-9. sz. (1833)

1833. Nyolcadik füzet

104 1. Értekezések, apróbb közlése'k, kivonatok. tosnak mutatkozék, a' mi annál nevezetesebb, mivel maga ezen növénynek fűve eddigien mint orvosság másoktól nem használtatott. Rodewald már két esztendőnél tovább alkalmazza ezen füvet: 1) a' hógy fölakhdásnak minden fokaiban , melly a' bugyutákon származott föveny és genytermődésre következik, 2) a' vizellőhólyag izomrostjainak elpetyhiidésében 5 3) ugyancsak a' vizellőhólyag belső hártyájának elgyengülésében és zsonghiányában ; 4) mint vizeitető szert. 1830-dik Decemberében egy 26. esztendős férjíi folyamodott Rodewaldhoz , ki különféle csapongások következésében nevezetes hágyerőltetésben (stranguria) szenvedett, és több orvosok tanácsát sikeretlenül használta. Végre még egy sebész gyógyította a' beteget belső és külső szerekkel, nevezetesen a' hudcsapot is iparkodott alkalmazni. A' vizellőhólyag kürteképű test gyanánt mutatkozék a' fancsontok egyesülete fölött, vizellettel igen eltelve: az altest nyomásra csak keveset fájt, a' beteg homlokát hideg veríték borította, érverése apró rendetlen volt. E mellett nagy szoronkodás , ímelygés, és szék-meg húgyerőltetés kínzotta a' beteget. A' kórelőzmény kikérdésére a' baj a' vizellőhólyag, nevezetesen ennek belső hártyája gyöngeségén látszott alapulni; a' mit az orvoslás is bebizonyított. Rodewakl következő szert rendelt a' betegnek: Amygd. dulcium unc. semis. Gummi mimmosae quantum satis ut f. Emulsum cum Decocti Herbae lycopodii ex unc. semis parati unc. oclo. adde

: Electuarii e senna unc. imam. M. D. sign. Minden fél órában egy evőkalánnal vegyen a' beteg.