Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 11. kötet, 7-9. sz. (1833)

1833. Nyolcadik füzet

f 3) Vegyes közlések kivonatokben. 33 A' szalonnnhártya (lobpille) rcstonya és fehérnyébnl képül , és a' vérsavó is több fchérnyét foglal magában mint természetes állapotban. A' vérlepény ezeken kívül igen merő. — Kérdeni lehet tehát váljon az említett változások okai-e avagy foganatai a' gyulladásnak? ITogy a' vérlepény gyuladás nélkül is serlegalakot öltbet magára, a' terhesség alatt tapasztalhatni. Más oldalról pedig igaz az, hogy a' vérlepénynek p/en állapotja nem annyira első napon, mint inkább későbbi napjain a' gyujadásnak mutatkozik, miből azt lehet következtetni, hogy a' gyuladás, terhesség, és más fölizgólt állapotok, sőt magok a' vércsapolások is, inellyek egész a' visszahatásig tétetnek , előhozhatják a' vérlepénynek említett változásait. Hogy egyebként a' meggyuladt savós hártyák fölíiletén képűit rétegek a' vér szalonnahártyájának vegy- és természettanos (chemisch u. physisch) tulajdonaival bírjanak, az nem közönbös tapasztahnány , valamint az is , hogy nem minden gyuladás hozza elő a' szalonnahártyának említett serlegképét. Ezen változások főkép a' savós hártyák és terimbeles állomány gyuladásainál tapasztaltatnak leginkább. A' takonyhártyák gyuladásánál gyakorta nyoma sincs azoknak. Tweedie kétszer látta a' szalonnahártyát az uteres véren, melly forró betegségek alatt bocsátatott, és az bizonnyal többször tapasztaltatnék , ha az ütérmetszés nem olly ritkán tétetnék. — A' sáppadság (chlorosis) alatt még szembeszökőbb változások vétetnek a' véren észre. Általában ezen betegség alatt vérhiány, vérszűk tapasztaltatik, a' vérlepény kicsiny, a' savónak mennyisége ellenben aránykép sok. A' vér fehér lepedőn szinte huloványon néz ki. A' rostonyának, lenernyének, Orv. Tür. XI. Kol. 8 flftt