Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 11. kötet, 7-9. sz. (1833)

1833. Nyolcadik füzet

f 3) Vegyes közlések kivonatokben. 33 A' szalonnnhártya (lobpille) rcstonya és fehérnyébnl képül , és a' vérsavó is több fchérnyét foglal magá­ban mint természetes állapotban. A' vérlepény eze­ken kívül igen merő. — Kérdeni lehet tehát váljon az említett változások okai-e avagy foganatai a' gyul­ladásnak? ITogy a' vérlepény gyuladás nélkül is ser­legalakot öltbet magára, a' terhesség alatt tapasz­talhatni. Más oldalról pedig igaz az, hogy a' vér­lepénynek p/en állapotja nem annyira első napon, mint inkább későbbi napjain a' gyujadásnak mutat­kozik, miből azt lehet következtetni, hogy a' gyu­ladás, terhesség, és más fölizgólt állapotok, sőt ma­gok a' vércsapolások is, inellyek egész a' visszaha­tásig tétetnek , előhozhatják a' vérlepénynek említett változásait. Hogy egyebként a' meggyuladt savós hártyák fölíiletén képűit rétegek a' vér szalonnahár­tyájának vegy- és természettanos (chemisch u. phy­sisch) tulajdonaival bírjanak, az nem közönbös ta­pasztahnány , valamint az is , hogy nem minden gyu­ladás hozza elő a' szalonnahártyának említett ser­legképét. Ezen változások főkép a' savós hártyák és terimbeles állomány gyuladásainál tapasztaltatnak leg­inkább. A' takonyhártyák gyuladásánál gyakorta nyo­ma sincs azoknak. Tweedie kétszer látta a' sza­lonnahártyát az uteres véren, melly forró betegsé­gek alatt bocsátatott, és az bizonnyal többször tapasz­taltatnék , ha az ütérmetszés nem olly ritkán tétet­nék. — A' sáppadság (chlorosis) alatt még szembe­szökőbb változások vétetnek a' véren észre. Általá­ban ezen betegség alatt vérhiány, vérszűk tapasztal­tatik, a' vérlepény kicsiny, a' savónak mennyisége ellenben aránykép sok. A' vér fehér lepedőn szinte huloványon néz ki. A' rostonyának, lenernyének, Orv. Tür. XI. Kol. 8 flftt

Next

/
Oldalképek
Tartalom