Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 10. kötet, 4-6. sz. (1833)

1833. Negyedik füzet

A' topuszkai és töpliczi hévvizek. 79 's gyógy vendégek' számára is több új épület. Használtatik a' topuszkai hévviz mint viz és mint érczsárfürdő is. A' források' heve 45—49° R. (!), vizök szagatlan és íztelen. Az , melly a' fürdőbe származtatik , 46 fokú R., 's felette gazdag. Gürth' chemiai vizsgálata szerint az uralkodó vegyrészek : kénsavas keserag (4,011 sz. 1 ftban), szénsavas mészag (2,700 sz.) és sósavas keserag (1,340 sz.) ; egy kis kénsavas mészagon és földszurkon kivíil még szénsavas léget (0,8S6 O újat) foglal magában. Óhajtanok hogy ezen, nekünk figyelemre méltónak tetsző, fürdőről orvosi tapasztalásokat is közölhetnénk. A* hadi kórház' rendes orvosai tehetnének e' részben legtöbbet! Annál használtabb és ismeretesb ellenben a' t ö pliczi hévviz VARASD vármegyében, Varasd városához két órányira; divatban már a' romaiak alatt Thermae Constantini v. lusiue~ névvel. Két rendbéliek e' fürdők; a' püspökiek éjszak, a' Felicziánfürdők dél felé fekszenek. A' töpliczi források' vize tiszta, erősen gyöngyzik , heve 45° R., erős messzire terjedő kénszagú , hasonló kénes ízű, és igen gazdag ; több ideig kitéve a' levegőnek , az edény' fenekére feketés váladékot rak-le. Felette bővölködik ezen hévviz kénített gyulóban ; uralkodó álló vegyrészei : kénsavas sók; csak kevés sósavas mészag és keserag van bennök. Ajánlatosak a' következő nyavalyákban: a) köszvényes, csúzos, bujasenyves okú idült kötegekben ; b) kőserényes természetű idegfájások és tagzsugorodásokban ; c) méhrendszerbeli betegségekben, kiválta' magzatletételre való hajlandóságban. Tompasággal járó helybeli gyengeség' betegségeiben haszonnal élnek a' kénes érczsárral is. Vege következik.