Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 10. kötet, 4-6. sz. (1833)

1833. Negyedik füzet

A' harkányi hévviz. 77 siklósi urodalinában, Pécshez harmadfél, Siklóshoz fél órányira, a' Pécsről tótországba vivő országút mellett, egy termékeny síkságban, angol kerttel díszesitve. Van benne egy közös és 14 kiilön fürdő. Vagyon itt tulajdonképen három forrás ; első az úgynevezett büdös, vagy siklósi tó melly Schuster szerint kénnel gazdag, heve 23^ R. Egy második forrás Tapolcza mellett, fél órányira Harkánytól fakad, mérséke 19° R. A' 3) és fő forrás, melly a' fürdőt látja-el vizeivel, a' harkányi hévvíz. Vet ezen víz nagy buborékokat, szaga erősen kénes, eredeténél 47° R; különsúlya 0,980: 1,000, midőn a' levegő 10° II. Azon felül felette gazdag ezen forrás. Uralkodó vegyrésze: szénsavas mészag (11,658 sz. két bécsi itezében vagy is mintegy három magyar messzelyben) ; ezen kivűl sósavas szigag (3,493 sz.), szénsavas keserag (2,000) és kövecsföld foglaltatik benne, és 22,75 H ríj kénített gyúló. Ezen vegyviszonyainál fogva a' harkányi fürdő az ég-vényes-sós kénhévvizek' sorába tartozik. Dr. Patkóvics pécsi r. orvos azt ital (4—8 pohárral) , fürdő és érczsár képen (ezt vagy a' vízfürdőhez adván , vagy pedig nagy helybeli szenvedéseknél borongatásul) ajánlja a' következő bajok ellen: a) köszvény és csáz; b) altestbeli pangások, aranyérbajok, máj cs lépdaganatok , sárgaság, hibás epekészülés —; c) idíílt kötegek—: d) idült idegbetegségek ellen, mellyek köszvényes, csúzos vagy rühös áttételek által vannak föltételezve — , gyomorgörcs , kődcsömör , reszketés , bénulások — ; e) mirigy- és nyirokrendszerbeli bajok , név szerint görvély ellen; f) takárok , fejér folyás, hudeszközök' nyálkássága 's nvákos folyásai ellen.' g) Idült