Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 10. kötet, 4-6. sz. (1833)

1833. Negyedik füzet

r 36 I. Értekezések , apróbb közlések, kivonatok. utóbetegségeivel olly sűrűen tünik-föl vidékünkön, hogy ezt valóban fészkének mondhatni. Alorczás, 's gonosz indulatú; álomkóros, ájuldozó, fej fáj ós , fulladásos , gyomorgörcsös , csak-nem folytonos , hányszékeltető váltólázakot majd minden éven szinte divatolva ; gyakorta (1824 és 1827. eszt.) a' szinte járvány vérhasnak, 1831-ben pedig az egy támadással végződő cholerának helyt engedve; vagy a' hevesen dühödőkkel váltakozva a' leghidegebb évszakokban is lebete szemlélni. Közönségesen minden harmad és negyednapos; ritkábban a' kettős harmad és kettős negyednapos lázak mutatkoznak itt, hol nagy, hol mérsékleti borzalom, hőség, mértékletes izzadság, és egyébb ostrom alatti, és utánni kórjelekkel — értem a' víz kórt, a' máj- és lép bajokat — sőt ollvkor minden borzalom nélküli , első meglepéskor csak a' járvány bélyegből rá ösmérhető váltólázak is szoktak elő állani. Ezen tárggyal — ki lévén már az if. Dr. Eckstein Fridrik (1. Orv. Tár VII. köt. 180 1.) értekezésében meritve, nem szándékom az olvasót többé fárasztani; czélom — tán nem hasztalan — dicsőült Dr. Zsoldosnak , ki egy ötödnapi váltóláz kóresetével ajáridékozott-meg bennünket (1. Orvosi Tár VI. köt 205 1.) példáját követvén egy sokaktól kétlett , eddig harminc/ évi orvoskodásom alatt soha sem szemlélt hatodnapi váltóláz igen ritka esetű példányát tisztelt ügyfeleim elejbe terjeszteni. A' kóreset ez: Bl. Ferdin. ép, virgoncz, finom alkotású gyerkőcze e f. év Januarius 5-kén éjjeli két órakor álinábul fölébredvén szomjról, fejfájásról panaszkodik, és nyugtalanul nagy hőségben tölti étvágytalansággal az egész napot. Szülei ezen rosszullétét inkább az