Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 10. kötet, 4-6. sz. (1833)

1833. Negyedik füzet

1) A' pesti I. fiók kórházi előadás. 25 fenésedésre halál következett. Ezen betegen már egy ízben, mint sebhelye mutatta haszontalan tétetett a' kőmetszés, minthogy mind a' vízhólyag mindaz vesék egésségesek voltak. A' prostata belől már szürke lágy eves anyaggá volt elváltozva, ezen romlásban egyszersmind a' húgycső megkeményedett hagymája is részt kezdett venni. — Isthmitis acuta. Mind a' két esetben helybelileg a' lobos részekre mézzel kevert borostyán megy víz kitűnő sebes munkálattal kenegettetett. Jegyzés. Ezen szert rt Aquae laucocerasi dr. unam. Mellis rosati nttc. du as. M. az egész szájüreg takonyhártyájának lobjaiban majd nem specificumnalc tapasztaltam. Ki kell azonban azon esetet venni, a' hol már geny van jelen , vagy hol a' lob minden geny elválasztással szokott végződni. — Marasmus senilis. Mind a' két eset haldokolva vétetett-föl. Morbus maculosus Werlhoffii. Ezen eset egy 12 évii gyermekben jött elő. Szederjes lencse — garas nagyságú pecsétjei egész testét sűrűen lepték-el, orczáján mind az által nem láttattak, a' köhögéssel mindég vér vettetett-ki nagy mennyiségben , de folyt az az orrból is és szivárgott az ínyekből is. A' beteget 6 nap alatt a' Iíaller' savanya állította helyre. Parotitis. A' lobellenes gyógymódnak engedett. P e d i c u 1 i. Ezek a' higanyos ír használására vesztek el. Peripneumonia acuta. Mindenik eset egyszeriiáltalános lob-természetű lévén, az érvágásnak , nadályoknak 's lágyító italoknak használása mellett hamar meggyógyúlt.