Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 10. kötet, 4-6. sz. (1833)

1833. Ötödik füzet

114 I. Értekezések, apróbb közlések , kivonatok. halósb égetőszer alkalmazása után következik; <ie sokszor az égető szerek már jelenlévő állati nedvek kiürítését eszközlik. Ez csak akkor történik, midőn az égetőszerek valami üreg fölnyitására használtatnak, mellyekben nedvek foglaltatnak; p. o. ha valami hideg tályog étetőkővel nyittatik-ineg. 4) Az életmüves részek sértése és a' folytonosság (continuitas) félbeszakasztása. Ezen foganat a' már említett szövetrontás és pusztításnak szükséges következelme, és csak akkor tűnik elő , midőn az égetés által képlett var elválik, vagy elmellőztetik. 5) Elet műves összenövés és bed irg u1 á s. Ezen foganat az előbbivel ellenkezésben látszik lenni, de meg kell jegyezni, hogy ezen foganat az előbbivel nem ugyan egy időben , hanem későbben történik. Megkivántatik ezen foganatra, hogy az égett var' elválása után a' gyuladt szélek kölcsön érintetben tartassanak; mint ez sok sípfekélyek (íistuJae) orvoslásában történik, vagy midőn a' kiürített tömlős daganatok (tumores cystici) hátramaradt hártyái égető szerekkel rontatnak-el. A' bedugulásnak akkor van helye , ha vékony csőképű csatornák nyílásai égettetnek-meg ; így dugulnak-be az égetés által elállított vérfolyásoknál a' véredények. Azonban itt a' vérelállítást talán inkább az égetés által előhozott var mííbeli foganatának , aztán a' gyuladás által okozott daganatnak , és az izomhártyának az izgatás következésében történt összehúzódásának lehet tulajdonítani, 6) A' f ö 1 s z i v á s magasítása. Ezen foganat a' fölszivó edényeknek részint hasonszenves, részint ellenmivelő (antagonisticus) izgatásából ered.