Bugát Pál - Schedel Ferenc: Orvosi Tár, 3. évfolyam 9. kötet, 1-3. sz., Orvosi szókönyv (1833)

1833. Első füzet

2f> I. Értekezések, apróbb közlések, kivonatok. ritkán a'fejsértéseknél, és az ezekre következő gyulladásaikkal ezen részeknek; ez utolsó esetben gyakorta rögtön támad, és nem ritkán állandó is; 7.) a' homlokidegnek zúzódásával és elszakadásával, gyakorta támad kancsalság és elenyészik az idegnek tökéletes átmetszetésével; 8.) néha csak dermenet (tetanus) lepi meg a' szemizniokat , és gerjeszti aztán e' vagy amaz állást; 9.) a' méhkóros ostromokkal.— VI.) Ki felé. Ezen állás, nagyobb részint az imént megnevezett okok által tétetve föl, vagy csak az egyik szemet lepi meg, vagy mindkettőt, terpedő kancsalság, és a' láttehetséget gyakorta tetemesen gátolja: néha a' szemháscsának, vagy a' szemüreg belső falának nyavalyái által tétetik föl. A' kis gyermekeknél gyakran következető az utánzatvágynak, ha a' dajkák, játszótársak is kancsalok. A' hosszantartó betegágynál fogva, melly alatt a' betegek csak egy szemmel láthatják az oldalt lévő ablakon át sütő világot, ezen meg az előbbi állás nagyobb részint csak rövid időre tétetik föl. A* szemhéjaknak hibás állásaik itten mint tudva lévők elmellőztetnek ; és csak kettő érdemel kórhatárzati tekintetből jelesen említést; az egyik a' fölső szemhéjat illeti , a' melly a' támadás alatt gyakran bénulva lóg mind a' két szemgolyón le, a' mi névszerint az öregeknél előjárója a' közeledő gntaiitésnek; hasonló bénulás, gyakrabban az alsó szemhéjon , az ábrázat egyik felének csúzos bénulásával jő elő , és e' nyavalyával együtt enyészik. Második szakasz. A* szem golyónak szabály ellenes mozgási tüneményeiről. Ha bár ezen nagyobbára önkénytelen mozgási tünemények leggyakortább a'szem' ideges képcletei-