Bugát Pál - Schedel Ferenc: Orvosi Tár, 3. évfolyam 9. kötet, 1-3. sz., Orvosi szókönyv (1833)

1833. Első füzet

2) Vegyes közlések ki vonalokban. 57 men fordál elő; az utolsóban pedig inkább állandó, csak későre és ekkor a' szemnek alá felé állásába niegyen által, és csak az egyik szemen létezik, ez sokkal ártalmasabb a' láttehetségre nézve, inint az első, niellyet a' következendő nyavalyás állapotokban venni észre. 1.) a' már régólta tartott, és magas fokban kiképződött tisztán erőbeli mórban (amaurosis) ; 2.) a' tökéletes gutaütéses (apoplecticus) támadásban , a' félig megnyílt szemhéjak alatt a'szemgolyó mozdulatlan áll ezen állásban ; 3.) a' tökéletes ájulásban, csak hogy itt a' szemhéjak zárkózottak; 4) a' vonaglásban , ha az öntudat elenyészett, a'szemhéjak majd hunytak, közönségesen pedig félignyíllak; 5.) előkelőleg, minden agynyavalyáknak utolsó időszakában (stadium) ; minthogy az agy életi tüneményeinek megszűntökkel, a' szemizom-idcgeknek ugyan azoktól függő cselekvőségkülöléseik is elenyésznek, akár történjék ez erőbeli uton, akár a' gyuladásoknak következésük, vizkiáradás által 's a' tb. és ez annál hamarább, minél inkább terjerlett a' gyularlás az agynak fenekére , a' melly esetekben aztán az idegeknek vagy tökéletes megromlásuk , vagy a' nyomásnál fogvást bénulásuk a' legközelebb oka; az első eSetben közös ezen állás mind a' két szemmel, az utolsóban pedig csak egy szemen is megjelenhet, a' szemhéjak nagyobbára félig hánytak; 6.) a' bódár szereknél fogvásti megmérgezéseknél minden izmok , tehát a' szemizmok is bénultak; a'szemhéjak behánytak, a' látás tetemesen gátolt; 7.) a' derinengésnek (catalepsis) ostroma alatt ; hihetőleg valamint a' test' más részeit lígy a' szemgolyókat is itten tetszésszerinti állásba hozhatni. — Magasabb foka ezen állásnak csak a* dülszemben (exophthal-