Bugát Pál - Schedel Ferenc: Orvosi Tár, 3. évfolyam 9. kötet, 1-3. sz., Orvosi szókönyv (1833)

1833. Harmadik füzet

224 lí. Literatura. kádas fürdőszobája 14, 's kertes udvarában ivóforrás. Hévmérséke + 34°, 36° R. — Prof. S ch ustet urnák ujabb vizsgálata szerint a' felhévviz és királyfiird ó vegyrészeire nézve igen rokon , 's minden különbségük azoknak arányában (proportio) van. Jócska mennyiségben találtatik bennük kénsavas szikag (sulfas sodae), sósavas szikag (murias sodae), szénsavas mészag (carbonas calcis) ; szénsavas lég (gas acid, garbonic.) pedig száz négyszegujban 33,00 vagyon (a' felhévvizben ; 30,05 a' királyfürd.). 3) A' rudas f ii r d ő hihetőleg a' rómaiak által is ösmerteteít, Istvánü szerint törököktől építetettfel újra , melly kőfürdők máig is állnak. Ezen fürdő is mióta a' város által újra fölépítetett, a' legkö zelebb mult esztendőkben, igen díszes és vendégek' elfogadására felette alkalmatos. A' török fürdőkön kívül még 32 kádas fürdőszoba van benne, mellyek' nagyobb száma a' külföldéivel is mérközhetik. Nagy udvara' hátulján ivóforrás. Hévmértéke 36°, 37, 5° 11. 4) Az alhjvviz, (vagy r

áczfür

dőj. I. Mátyás' korában a' királyi udvar' saját fürdeje , közepében a" királyi díszkerteknek , királyfürdő névvel) egy száz személyre való köz, és 8 tükörfürdővel. Heve 4~ 35°, 35° 11. 5) A' sár fürdő (sz. Gellérd' hegye alatt), török eredetű. Köz fürdeje legnagyobb minden budai társai közt (250 személyt vehetvén - föl) 's formájá ra nézve is legnevezetesb ; kőfürdeje vagyon hat a' török időből; kádja 32 , minden szükséges alkalmakkal. Heve télen 37°, nyár' derekán 38 , 5° 11. Az imént említett három fürdő az elébbenieknél kénesebb (kénsavas szikag az alhévvizben találtatik 8,58 szcmer, a' 'sárfürdőben 8 , 6í> sz. , a' ru-