Bugát Pál - Schedel Ferenc: Orvosi Tár, 3. évfolyam 9. kötet, 1-3. sz., Orvosi szókönyv (1833)

1833. Harmadik füzet

1 SO í. Értekezések, apróbb közlések, kivonatok. rát új rendszere' felfedezése're a' halhatatlan Bichat physiologiájától nyerte , mellyben Bichat majd egyedül az érzékenységet és öszvehuzódhatást (sensibilitas, contractibilitas) érintette. Innét van , hogy Broussais a' többi életmivességeket kiküszöbölte. Az ő legfőbb el ve ez: közönséges betegség nincs, hanem minden beteges változás egy életmüvből, vagy életmüves szövetből , támad, 's csak egyedül sympathia által terjedhet-el, vagy más életmívre , vagy az egész organismusra is. A' gyomor 's bél' belső hártyái birnak a' legjelesebb 's kiterjedtebb sympathiával; ezek hát a' legtöbb betegségek' forrási. Physiologia. Az élet csak külső izgatásoknál fogva feptartható. Az élet' jelei: öszvehuzódhatás és érzékenység, mellyek bizonyos testek , de legkivált a' meleg által nevekedhetnek; a' honnét izgatás és ennél fogva az élet' jelei származnak. Az életmüvek valamint a' folyó részek is az élet' tulajdon chemiája által készülnek, és épen ez a' munkás chemia teszi az életi műszereket azon állapotba , hogy érezhessenek 's öszvehuzódhassanak. A' melly részek legöszvebuzódhatóbb tulajdonsággal birnak , közbe vetetlenül a' leginkább izgathatok, és ezek közlik sympathiánál fogva az izgatást más életművekkel , különösen az agyvelővel és innét a' töb^ bi különbféle takonyhártyákkal ; mindazáltal a' düczok és azok' idegei is közlik , néha egyik belsőrész* izgatását a' másikkal. Pathologia. Betegség nem egyéb mint az izgatás' iránytalansága, melly iránytalanság azon ingerek' feleslege- vagy hiányától függ, mellyek az életművezetséget fentartják , vagy mellyek az élettel épen ellenkezők mint p. o, a' mérgek ; de ekkor