Bugát Pál - Schedel Ferenc: Orvosi Tár, 3. évfolyam 9. kötet, 1-3. sz., Orvosi szókönyv (1833)

1833. Harmadik füzet

1 SO í. Értekezések, apróbb közlések, kivonatok. 's ellenkezőbe mehet által , ágy hogy sokszor a' legmunkásabb erősítő szereket kell elővenni. — Tommassini a' gyuladásokat egy olly sokaságnak veszi , mellyek a' test' minden réázeit lépcsőnként lepik-el. Minden vitális betegség diathetic us ngymond, vagy is olly hajlandóságon épülő , melly minekutána a' betegségei előhozó ok elhárítatott, akkor is fen marad 's különös orvoslást kiván. Az instrumental is betegség ellenben, melly sem hajlandóságon nem épül, sem felmagasztalt vagy lan­kadt tulajdonsággal nem bir, egyedül valamelly munkáság' megzavarásának puszta jelenete, az ok' eltávozásával megszűnik , nincs is szüksége gyógy­szerre. — Specificus betegséget is ösmer Raso­l i, mint például a' sülyt (scorbutus), de nagyon ke­vés , lígy látszik maga előtt is bizonytalan számmal. A' gyógyszerek izgatók és ellenizgatók (Stimu­lantia et contrastimulantia), de az elsők nagyon ke­vés számúak, ugyan is, mákony, pézsma, káfor, v illó , égény, hugyag, bor, léi, szénsav, a'meleg, electricitás, fűszerek 's több Üly gyógyszerek, — néhány kivétellel, mellyek még kétségben vágynák , ide tartozik a' kínahéj, — mind az elleningerlők' sorába tartoznak. A' hóvérhajtóktól (enimenagoga) annyira fél Kasori, hogy inkább mindég hajlandó ezekkel ellenkezőleg munkálkodni. Különböznek pe­dig az elleningerlők egymástól a' mennyiben vagy csak az által gyengítnek, hogy az orgnnismustól va­lamit elvettek (a' vérevesztés), és ezeket közvetve ellenizgatóknak vagy a' rostokra való egyenes köz­bevetetlen munkálódásoknál fogva gyengítenek , és ezeket egyenes vagy közvetlen ellenizgatóknak ne­vezi. Hozzá tévén azt, hogy ezen szerek' munka-

Next

/
Oldalképek
Tartalom