Bugát Pál - Schedel Ferenc: Orvosi Tár, 3. évfolyam 9. kötet, 1-3. sz., Orvosi szókönyv (1833)
1833. Harmadik füzet
1 SO í . Értekezések, apróbb közlések, kivonatok. mesterség, bogy ezen inger mekkoraságával megegyező ingerlő erőt találjunk a' természetökre nem különböző gyógyszerek' sorában. Ezen középpontot lépcsőnként kell találgatni; de az igazi gyengeségnél a' legalsó ingeren kezdve ; inert a' nagyobbacska inger hirtelen halált okozhatna, illyen: a' fagyott tag, melly ha hamar nagy melegre vitetik, elhal. A' felmagasztalt bajoknál ellenkező a' menetel: az erősebbeken kezdve alá-felé.— A'felesleges vér a' leghatalmasabb izgató erő; azért a' csalfa gyengeségben ennek kiürítése , az igaziban pedig az edények vérrel való megtöltése legmunkásabb eszközök. Egyedül csak a' hajlandóság betegülhet - meg (kivévén a' helybeli bajokat, inellyek helybeli orvoslásra mulnának-el egyedül, ha hozzájok lehetne férni); a' többi csak jele a' betegségnek; igy: a' tiidőgyuladásban a' tüdők csak jelentik, hogy a' hajlandóság beteg, 's itt helybeli orvoslás soha sem használhat (kivévén ugyan is ha a' tüdőgyuladás csak külső helybeli okon alapul, a' midőn csak helybeli orvoslásra volna szükség, ha a' tüdőkhöz hozzá lehetne férni), hanem a' hajlandóságot kell gyógyítani. IIa valamelly közönséges betegség lefolyása alatt, különös erőszak nélkül helybeli baj támad, ez mindég a' közönséges baj' közbevetetlen szüleménye, 's csak közönséges orvoslást kiván, mert a helybeli jelek is csak ettől származnak. A' nagyobbacska izgatás gyuladást nemz. Ez négy féle lehet: 1. közönséges-felmagasztalt, 2. közönségeslankadt, 3. helybeli-felmagasztalt, 4. helybeli-lankadt. A' közönséges felmagasztalt gyuladásnál a' lobos résszel egyetemben az egész test meg van gyulád-