Bugát Pál - Schedel Ferenc: Orvosi Tár, 3. évfolyam 9. kötet, 1-3. sz., Orvosi szókönyv (1833)

1833. Első füzet

2f> I. Értekezések, apróbb közlések, kivonatok. Az -első bat nap szüntelen esőzés, ez után csak hirtelen kiderült, és a' legszebb idő egész a' hónap végéig folyvást. Semmiféle szelek.— Eleinten számos csűzesetek és a' hurutoknak nem csekély változatai, mellyek nappalonként csekély lázzal estve pedig annál hevesebbel jártak, de voltak egészen lázatlanok is ; sokaknak ízök nyálkás ízetlen keserű volt; nem kevesnek térdei és kéztövei dagadának meg, és fájtak éjelenként, nappal elhallgattak. Ezeknek az adott izzasztók és könnyű hashajtok, ritka esetben a' hánytatok voltak főszereik ; inelly utolsók alkalmas időben adva jó foganat nélkül soha sem maradtak. Voltak ezen kivül számos csúzzal és lobbal járó hurutok, de voltak szintegyuladó betegségek is u. m. enyhe oldalnyilalások és tüdőlobok , mellyek mérsékelt érmetszéssel, és lobellenes szerekkel gyógyítottak meg. Néhányakat hasfájdalmak kínzottak, t. i. midőn őket már tagjaik csúza elhagyta volna , rnelly kődcsömörös kínok valóban a' külső részeket odahagyott és a' test mélyébe vonúlt csúztól származtak ; székük illyenkor a' betegeknek több volt, és az erőltetéssel (tenesmus) járt. Ezen bélcsúzt is helybeli vérlecsapolásokkal, lágyító borogatásokkal, és nyákos italokkal győztük meg , melly gyógymód azoknak is jól esett, kik nehezen és fájdalmasan vizelitek a' vizellőhólyagra szállott csúznak következésében. Számos harmadnapos, és csak egynehány negyednapos hideglelés. A' hány csak tüdővészben szenvedő betegünk volt e hónapban, az igen savított lég (aura oxygenata) mind elragadta.