Bugát Pál - Schedel Ferenc: Orvosi Tár, 3. évfolyam 9. kötet, 1-3. sz., Orvosi szókönyv (1833)

1833. Második füzet

/ III. Vegyes tudósítások. 165 kifejezzük. Azért minden rendbeli olvasóinknak e' figyelmeztetésünk' és felhívásunk' elterjesztését 's foganatra juttatását vagyok bátor ajánlani. Pest, Febr. 27. 1833. Dr. Schedel Ferencz. 7) Orvosok' száma szász, sváb és porosz országokban. 1830-ban Szászországban, hol a' népesség 1,385,752-rc mene, a' katonaságot ide nem értvén, volt 450 orvos, 585 sebész, 140S bába 's 150 gyógyszertár. Ellenben a' würtembergi királyságban, 1827. 1,507,857 lakó mellett vala 243 orvos, 1123 sebész 's 191 gyógyszertár. E' szerint Szászországban egy orvosra jő 3079 , egy sebészre 2369 , egy patikára 9238 lélek ; Würtembergben pedig ;egy orvosra 6205, egy sebészre 1342, 's egy patikára 7895 lélek. Az egész porosz statusban 1824-ben egy orvosra (orvost, seborvost együtt véve) 3516, egy gyógyszertárra 9625 's egy bábára 1167 lélek jöve. E' szerint szászországban van legtöbb orvos e' három ország közül, kevesebb poroszországban, még kevesebb Würtembergben; gyógyszertár ellenben itt van legtöbb, kevesebb szász, legkevesebb pedig poroszországban. (Casper). Berlinben 1832-ben volt 224 orvos és 87 sebész; együtt tehát 311 orvosi személy; 1831-ben 228 orvos volt, kik közül 27 hala-meg, és esek 23 üj doctor telepedett-le: miből az a' nevezetes lettdolog kerekedik elő, hogy az orvosok' száma néggyel megfogyott, a' mi kevés nagy városban történhetett. — Lévén pedig Berlinnek jelennen 235/000 la-