Bugát Pál - Schedel Ferenc: Orvosi Tár, 3. évfolyam 9. kötet, 1-3. sz., Orvosi szókönyv (1833)

1833. Első füzet

1) Sz. Rókus kórházi tapasztalások. <> monda, hogy orvoslását csak a' beállott új hold után második éjjel kezdheti el. A' határozott nap éjjelire 12 órakor megjelent a' paraszt, magával egy az erdőben sajátlag kifaragott fadarabot, és egy darab sárga még eddig nem használt viaszt hozván. Éjfélkor kezem és lábam körmeit levágatta, fejemről pedig elöl és hátul keresztben négy kis hajfürtöcskét metszetett le ; ezeket körmeim' és hajfürteimet hossziíkásan sárga viasszá val körűivé vén azon meghagyással adá kezembe , hogy azzal arczomnak szenvedő részét, a' hogy csak tűrhetem, erősen simogassam. Mostan már ugyan szükség lett volna ajtómnak általa kimutatott helyére mennem , 's ottan letérdepelnem, hol is ekkor fejem fölött az ajtó fölső részébe likat fúrván a' körmeim és hajfürteimet környelő viaszt bedugandó és az emiitett magával hozott fácskával beszegezendő volt. Mivel azonban én egészen nyomorékul üldögéltem ágyamban 's csak mozdulni is alig birtam , annál kevesbbé állhattam volna lábamra, azért ő megmért fejemtől térdemig, es ezen magasságra fúrta , és szegezte be a' viaszt az ajtófába, munkája közben mormogva imádkozván. Babrálását végezvén haza takarodék. Ezen éjjel és a' következő nap is a' fájdalmak még mindig tartottak, és az ostromok még mindig egyenlő erősségnek voltak. A' gyógybabrálástul másod napra javosom látogatni jött, ekkorra már a'műit éjjel fájdalmaim több szabad időt engedtek, ő engem bizonyossá tett, hogy fájdalmaim naprúl napra kisebbedni, 's lassanként egészen elmúlni fognak; sőt azt is előre megjövendölé, hogy ágyamat nagy