Bugát Pál - Schedel Ferenc: Orvosi Tár, 3. évfolyam 9. kötet, 1-3. sz., Orvosi szókönyv (1833)

1833. Második füzet

130 I. Értekezések, apróbb közlések, kivonatok. tetlenné nem teszi : mert a' legkedvetlenebb esetben, ha t. i. azokat a' daganattal elválasztani épen nem lehetne is, azoknak egyszersmindi kiirtása az életmííségen átalánosan halálos sérelmet nem ejt. Győzhetetlen akadályok tehát a' miitételt nem kísérék ; kimenetelét azonban bizonyosan meghatározni lehetetlen. Mert már a' műtétei közben sok váratlan környulinények akadhatnak-elő, mellyek a' szerencsés kimenetelre létalapos befolyással bírnak, mellyeket azonban előrelátni lehetetlen; aztán az életműség' visszahatását is , mellynek egy bizonyos foka minden munkamíves (niechanicus) sértések gyógyulására megkívántatik , bizonyosan meghatározni, tehetségünk körén kívül vagyon. — A' harmadik kérdésre nézve tehát bizonyos jóslatot nem szabhatunk, hanem csák a' h i h e t ős ég n e k nagyobb vagy kisebb fokát határozhatjuk meg. Erre nézve a' dolgot kettős néző pontbul szükséges méltanylanunk , u. ni. 1) az egész életműségre 2) a' szemre és pedig különösen a' látásra nézve. A' visszahatás, melly az életműséget a'műtétei után veszélybe döntheti, vagy gyuladós vagy pedig ideges lehet. A' gyuladós viszszahatás tetemes fokátul a' betegnél méltán lehete tartani; mert az nem csak erős testalkatásű, de fiatal és bővérű is volt. Azonban ha számba vesszük, hogy a' műtétei maga véreiesztéssel történik, nagyobb hihetőséggel állíthatjuk, hogy a' gyuladás a' sértett részekről az agyra és hártyáira el nem származik , 's így az avval fenyegető veszedelem is illő lobellenes gyógymód által elfordítathatik.— Az ideges viszszahatás jóformán mérsékeltebb lesz a' gyuladósnál; minthogy a' beteg csekélyebb érzékenységű, erős rostú, és ideges nyavalyákkai soha sem vesződött,