Bugát Pál - Schedel Ferenc: Orvosi Tár, 3. évfolyam 9. kötet, 1-3. sz., Orvosi szókönyv (1833)
1833. Második füzet
2f> I. Értekezések, apróbb közlések, kivonatok. nal, hogy nem csak szárainak bajaitul tökéletesen megmenekedett, hanem estveli sorvlázongásai is kimaradván , most már a' volt beteg egyedül széles fekélyeinek hegjegyeivel mutatja kiállóit bajának töinérdekségét. 3) Országunknak egyik távolabb vidékén lévén, a' többi közt egy rákos (carcinoinatosus) orrá fiatal menyecske jött hozzám , az épen velem lévő orvossal tanakodván , mi tévők lennénk ezen harapódzó bajnak korlátolására, holott már az az orrcziinpákbul jócskán le falatozott, és némelly apró csontdarabok is estek ki abból \ végre is abban állapodánk meg, bogy ezen gyógymódot javasoljuk a' betegnek, ki is az egész gyógymódot töredelmesen kiállván , hosszadalmas töredelme baja tökélletes meggyógyulásával jutalmaztatott meg, suta orra szüntelen jele lévén , egykor kiállott rákos bajának. A' beteg baját rühbujasenyves (nem görvély bujasenyves) eredetűnek találtuk. — A' beteg külsőképen tisztogatásul és lekötésül bürök fíífőzetnél egész orvoslása alatt egyebet nem használt. 4) Némelly gyöngéd alkotmányú bujasenyves betegségben szenvedő asszonysághoz hívatván, szava dunnogásábul azonnal kivettem, hogy az orr és szájüregeit sövénylő részekben a' bujasenyv nagy pusztítást vitt légyen végbe ; és csak ugyan szájába betekintvén , látám bogy lágyínyének már fő része hibázik , láttam egyszersmind hogy a' fekélyes gyuladás köröskörül a' szájiiregen túl a' toroküregen által a' garatra is elterjedt. Az előbbeni három szerencsés esetrííl reá emlékezvén ezen gyógymódra, mivel már a'jelen beteg is több évektűl fogva kiizdene bajával, és már sok orvos kezeken általesett volna,