Bugát Pál - Schedel Ferenc: Orvosi Tár, 3. évfolyam 9. kötet, 1-3. sz., Orvosi szókönyv (1833)
1833. Második füzet
2f> I . Értekezések, apróbb közlések, kivonatok. senyvben) tanyáznak, addig könnyebb gyógyítatásáak ; ininekutánna pedig a' test mélyébe rejtezvén , a' finom életmüvezetséggel, elementáris organisatióval öszveölelkeztek volna, őket a' testből kiirtani , valóban hoc opus, hie labor est; a' míg az érintett idíílt természetű ragályok a' bőrréndszerben vagy alatta dúlnak, addig rendint különszerekkel (specificumokkal) orvosoltatnak meg , ágy p. o. a' rüh kénnel, a' bujasenyv higannyal, a' fügölykór nyugoti tiíja festvénnyel, még pedig úgy, hogy kölcsönösen egyik ragálykór a' másiknak gyógyszerével meg nem orvosoltathatik; miután pedig a' ragály a' test mélyében lappangó állapotba rendelkezett, azon külön szerek ugyan aztán is foganatosak maradnak önragályaikhoz képest, de rendint nem tökéletesen irtók, és ügy látszik, hogy most már nem mint speciíicumok munkálkodnak, hanem inkább az emberi test physiologiai életműves munkálkodásainak üj irányzatot adván, a' gyógyerőnek közbejártával orvosolják meg a' lappangó ragálykórt, vagy annak már más színt öltő kóralakait; azért is most már ugyanazon ragályellenes szer nem csak önragályát, hanem a' más természetűt is, ba nem épen kiirtani is, legalább enyhíteni képes, p. o., a' kén nem csak a' lappongő és más alakot öltött riib ellen jó, hanem a' lappongó és más színt vett bujasenyv , avagy fügölykór ellen is. Az érintett gyógyszerek tehát miután a' ragálykór a' bőrrendszerről visszalépett volna , és a' testben líj alakot öltve ismét megjelenne, csak ritkán képesek azt kiirtani, legfölebb is segédszer gyanánt tekintethetnek. De az áldott természet még ezen Ínséges állapotjában sem hagyta el az embert , nekie az érintett különterinészetű, most már
