Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 8. kötet, 10-12. sz. (1832)
1832. Tizedik füzet
3) A' hangtöineszi kórhatárzat. 77 szív' tüneményei kívánják, mellyek azon renddel adatnak elő, hogy 1) az ép állapotbeliek, 2) a' betegesek bocsátatván előre ; 3) némelly azon tünemények által kivehetendő betegségek fognak föl hordatni. 1) Az ép lehelés. A' tünemények a) a' kivizsgált hely , b) a' lehelés sebessége, az életidő , nem, és egymiséghöz képest különböznek. Ep emberben hangtömesz segedelmével hallgatódzván a' mell belső állapotára, a' légnek be- 's kihatása alatt olly zörejt hallunk, mint mikor a' lég a' legkisebb hólyagokba kénytetik, a' melly moraj a' mellnek csak nem minden vidékén egyenlő, ott még is legnagyobb , hol a' tüdők csontképeletekhöz legközelebb vannak , u. m. a' hónally táján, a' vállpereczek — claviculae — közt, a' négy keszegoldalü izmon — muse, trapezius —. A' gőgön, és gőgsípon — lavjynx et trachea — hangos zörgés hallik , de olly világos , tiszta, mint a' millyen a' nagy üregbe ható légtől hallatszik, melly hang gőgsípi le he lésnek — respiratio trachealis •— neveztetik.— A' lehelésnek hangja annál tisztább ; minél gyakrabban és erőszakosabban lehel az ember. A' gyermekeknél és fiataloknál a' lehelés hangzatos és tiszta a' légsejtek — vesiculae aéreae — jobban látszatnak kifejlődni , melly állapot egész a' fölserdülésig — pubertaet — tart. Illy lehelés tapasztaltatik az asszonyoknál, és az ideges mérsekményű férjfiaknál. Az öregeknél nem ritkán a' lehelési zörejnek változatai tapasztaltatnak; vannak emberek , kik gyermeki hangzatü lehelésöket késő életidejekig megtartják. A' szózat — vox —. Midőn az ép ember beszél, melle hangzik, melly hangzásnak erősége