Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 8. kötet, 10-12. sz. (1832)

1832. Tizedik füzet

30 I. Értekezések, apróbb közlések , kivonatok. tett gyanítani, mint fölebb említém, melly ez évben még inkább kitündöklött. Midőn Junius végével azon földtekei folyamat, mellyet a' cholera hagyott maga után, az előbbkelőségre fölkapott, eltűntek minden forró betegségek, következőleg a* hideglelések is, tehát a' nevezetesebb betegségnek cngedniök kellett. Augustus közepe táján azon folyamat elérte tetőpontját, es lassanként csökkenni kezdett, és csak ekkor kezdenek újra a' hideglelések emelkedni, de nem voltak egészen tiszták , hanem az eddig szüntelen divatló folyamatnak nyomát ínég mindig viselték. A* hányás sokaknál még igen heves volt, epés vagy némellyeknél savós is, a' hasmenés némellyeknél szinte nevezetes, és rendkívül gyöngítő , melly nem ritkán ideges állapotot hagyott maga után, (mint ez a' Rókuskórházban főkép Septemberben tapasztaltaték) és melly a' cholera alattihoz sokat hasonlított, azon különséggel, hogy az most nevezetes lázzal együlvén, a' veszedelemnek azon fokát el nem érte, mint emennél. A' cholerajárvány alatt egyszersmind a' legtöbb hideglelős betegek a' hidegszak közben végtagjaikban görcsöket érzettek, azokhoz hasonlókat, millyek a' cholera alatt tapasztaltattak. Az elhárított hideglelés után némelly esetekben még az uralkodó cholerajárvány alatt, a' viszszaesés — Recidive — helyett, makacs és igen gyöngítő hasmenés állott be, melly után a' betegek csak igen lassan üdültek föl, és következeimül máj és lépdaganatokat mutathattak elő. Gyakrabban megesett pedig az, hogy a' még uralkodó cholerajárvány alatt (mit e' tárgy felől értekezésemben ís érinték, 1. 47. 1.) hogy a'könnyebb