Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 8. kötet, 10-12. sz. (1832)

1832. Tizedik füzet

2) A' magyarországi váltóláz. 23 vei jelent volna meg, a' hozzátartozóidul kérdezősködém, hogy ezen gonoszfélűségnék okára jöhessek, éskitudám, a' mi a'kórelőzmény kifiirkésztekor elhallgattatott, t. i. hogy a' beteg már több esztendőktűi fogva a' nehéznyavalyában szenvedett. A' betegségnek csak külső képe is elég volt oktatásul a' halálos szövemény — compíicatio — sejtésére, mert mennyivel könnyebb lett volna egy álarczos nehéznyavalyás váltólázat, — f. int. larvata epileptica — mint egy nehéz nyavalyatöréssel szövődött váltólázat — f. interin. complicata cum insultu epileptico — meggyógyítani! minden kigondolhatott 's javallott külső és belső gyógy- főkép izgató szerek alkalmaztattak, de hasztalan, mert a' görcsök halálos bénult állapotba oldódtak, melly alatt a'betegnek más napra oda is kelle lenni. A' halottbontas nem engedtetett-meg. 2) Különböznek továbbad az ez évi váltólázak ? a' műit esztendőbeliektől a' csorvás tünemények világosabb kitűnése által főkép az altesti örületekben , vagy is olly tüneményeknek kitiindöklése által, mellyek a' halálos, 's világszerte duló dögkórnak közeledésct, melly bennünket más esztendőre csuk ugyan utói is ért, a' látó szemeknék eléggé tudtokra adák ! Már a' legközönségesebb tavaszlázakat is a' megtámadás közben ökröndözés követte, melly igen könnyen hányásra fajúit. A' hányás nem ritkán már az első lázrohamkor (paroxysm.) megjelent, de a' második vagy harmadik alatt, ha az elsőkor nem is, bizonnyal bekövetkezett ; melly nemritkán ugyan hasztalan erőltetés böfögés volt, melly által még is többnyire egy keves epe és nyálka vettetett ki, sőt esetek voltak, hol csupán savó üritetett-ki. Egyszers-