Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 8. kötet, 10-12. sz. (1832)

1832. Tizenegyedik füzet

186 III. Vegyes tudósítások. A' rázás —

succussio— ollykor nedv jelenlétét árulja el, az ütögetés pedig tompa hangot ad. Ezen betegségben csak ritkán alkalmaztaték a' hangtöniesz, 's csak nagyobb térre ható minden rend nélkül majd itt, majd ott világosan kivehetendő debbenéseket hallat és éreztet. A' dobüreg — cavum tympani — , a z E ustach kürtje —tuba Eusíachii—, és az orr szomszédságában lévő üregek betegségeinek meghatározására szolgáló hallgatódzás. Ha öndugaszával fölkészített hangtömeszt alkalmazunk a' csecsnyújvány alapjára — basis proc. mastoidei — 's egyszersmind betegünknek parancsoljuk , hogy orrának ellenkező likát bedugván , tár orrlikán hákogjon. — screet — tisztán kivehetjük azon suhogást —halitus— mellyel a' csecssejtekbe — cellulae mastoideae — rohanó lég okoz. Ha az Eustach kürtjében, vagy a' dobüregben takony vagyon, taknyos hörgéssel (rále inuqueux) járó moraj hallik, és elég világosan meg lehet különböztetni, váljon az említett takony az Eustach kürtjében , a' dobüregben , vagy csecssejíekben légyen-e jelen ? illy tünemény minden nátha — coryza — alatt hallik. IIa a' takony az Eustach kürtjét egészen elzárja, az említett moraj eltűnik, csak a' légnek lit nyilván, visszatérendő ismét. — Olly erővel biró belehelés, melly a' taknyot félre mozdítani képes, a'légcsővi leheléshöz —respiratio bronchialis — hasonló hangot hoz elő. IIa a' hangtöinesz a' csecsnyűjtványra, a' külső halljáratra , vagy szemöldi ívre alkalinaztatik, a' beteg szózatát hasonlókép vesszük ki, mint a' gőgsípban — trachea — de valamennyire gyöngébben. — Ezen hangzat, mellyet c