Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 8. kötet, 10-12. sz. (1832)

1832. Tizenegyedik füzet

3) A* hangtömeszi kórhatárzat. 181 1 a' hal szívgyonior elfajulásánál, egyedül hogy az érintett csörej — strepitus — nein oily tompa. A' szívnek d eb égését e' mellcsontnak alsó táján jobban tapasztalhatni mint a' bordák közt. Mind a' két s z í v g y o m o r n a k tengfölöslege — hypertropbia ventriculi utriusque —. Ez a' két rendbeli kórjelek vegyületéből tetszik ki, de ügy, hogy a' szenvedő jobb szívgyomornak tüneményei mindenkor kitünőbbek. b) Azon szívbetegségek, mellyek az elváltozott csörej által különb őzt e tn e k meg. Szív tágulás —dílatatio cordis—- A' szívtágulás, vagy is a'szívnek szenvedő íitdaga —aneurysma cordis passivum— a'szívüregeknek elpuhálás és kivékonyodással járó kitágulásában áll. A' szív falainak kivékonyodása ollykor olly nagy, hogy alapjánál a' bal szívgyomor két vonalnyi, a' szívcsucsnál pedig félvonalnyi vastagságánál nem több, melly vastagság a' jobb szívben még csekélyebb, inelly kitágulás majd az] egyik majd mind a' két szívgyomorban tapasztaltatik. Ha csak az egyik szívgyoinor van kitágulva, akkor annak csücsa alabb ereszkedik, ha pedig ekként mind a' két üreg szenved , gyakorta a' szívcsúcs a' szívalappal egy terjedetű. Azt is meg kell még jegyzenünk , bogy nem minden, a' halál után fölfedezett szívtágulás valarnelly előjárt betegségnek légyen foganata, hanem gyakorta a' lehelésnek akadályaiból, és a' haldoklás alatt történt vérkiöntődésbül származik. A' bal szívgyomornak tágulása. A* szív' öszvehuzódása alatt az ötödik és hatodik bordaporcz közt tiszta, világos hang hallik, mellyből a'