Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 8. kötet, 10-12. sz. (1832)

1832. Tizenegyedik füzet

3) A* hangtömeszi kórhatárzat. 175 1 lásához hasonlít ; ezen erős hangzatosságnak ellentétele a' lehelési hang gyöngeségéhöz képest kórhatárzati jelet ad. Azon kivííl, ha a' tüdők légpöfedéke eléggé ki van fejlődve, a' nagyobb hólyagoktnl recsegő csörejt veszünk észre. — A' karély közötti légpöfedéket a' nagyobb buborékokbul eredő hörgésből , és abból ösmerjük meg, bogy be - és kilehelés alatt a' bordák mellett föl 's lejáró testeket hallunk. — Ezeken kivííl a' betegség terjedése alatt a' méregetést — mensuratio — is elővehetjük minthogy vagy az egyik oldal, vagy az egész mellkas idővel öregbedik. A' légpöfedék több betegségekkel zavartathatik öszve: a' huruttól — catarrhus — különbözik, hogy ez alatt lehelés csak rövid ideig nem hallik, midőn gyermeki lehelés alakja alatt tér vissza ; a' légpöfedék alatt a' lehelési hangnak kimaradása azon helyen megmarad, az egyszerű 's ritka és azon a' galamb turbékoláshoz hasonlító hörgés folyton tart; ezen kivűl a' hurut alatt a' bordák mozgása szabad, a' mellkas pedig természetes bőségű ; a' légpöfedék alatt gyakorta az egyik oldal kevesbé mozog, a' lehelés sebes, a* kilehelés lassú , a' mellkas tágas, és dobként hangzik. — Az ütés, főkép pedig a' plessiineteren által tett ütés ezen betegséget a' többitől megválasztja, niellyeknél hangtömesszel csekely vagy épen semmi lehelés sem hallik a' legmellkast — pneumothorax — kivévén (lásd alabb). Tüdősorv. — Phthisis puJmonalis —. A' tüdősorv lefolytában három időszakokat tapasztalunk : \ ) az izgatási kórszakot ,2) a' genyedésit, vagy Laennec és mások szerint, kiknél a' tüdősorv név alatt mindenkor a' gümőcsös értetik, a' gümőcsöi}: «