Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 8. kötet, 10-12. sz. (1832)

1832. Tizenegyedik füzet

1) A' magyarországi váltóláz. 101) második faját. Illy esetben nincs jelesebb szer, inint az olly gerjes vidéket elhagyni, és más egészséges­sel fölcserélni. Ezen alkalmatossággal el nem mulathatom a' váltóláz után tartandó közéletről egy két szót mondani, fannak orvosok, kik azt gondolják, hogy a' váltóláz után a' betegnek szoros közeletet kell­jen tartani, és betegjöket éhezni hagyják. Ez által gyakran az idegeknek már nagyobbodott érzékeny­sége még inkább öregbedik, mivel a' könnyű hűs eledelekkel való élés által a' többi test erőt nyer , 's ekként a' munkás életerűnek kisebbítésében ma­ga is részesül. JVagy közéletbeli hibák természete­sen képesek a' már szunyadozó lázat ismét előhívni. 40. §. A' máj és lépbajok, mint utóbetegségek orvoslása. Ezen betegségek orvoslásánál minden a' baj természetének helyes meghatározására üt ki. A mennyfonatnak' gerjes szenve által a' máj és a'lép­hez tartozandó düczokis tulajdonkép betegednek meg, 's azért inuukálódások is tulajdon módon sértetik meg ; jobbadán t. i. azokba nagyobb viszérbeli — ve­nds— torlódások történnek, valamint a' bonczolá­sok azt eléggé bemutatják. A' baj kezdetében, és egyszerűs természetű voltában a' lép szenvedvén leg­inkább , nincs más szer, melly ezen életműveknek munkálódását ügy helyre hozná, mint maga a'kína. Számos tapasztalásaim mellett Sok más orvo­sok közül a' bal hatatlan J . P. Frankot mint az újabb időknek legnagyobb kórbuvárát akarom itten fölhozni, a 5 ki így szól; (Epitome T. 1.) „lienis Orv. Tár. VITT, Köt. í i

Next

/
Oldalképek
Tartalom