Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 8. kötet, 10-12. sz. (1832)

1832. Tizenegyedik füzet

146 I. Értekezések, apróbb közlések, ki vonatok, újabb írók közvéleményök szerint, a' váltóláznak tőoka a' dúczrendszer' —systema gangliorum— beteges bántalmában áll. Minthogy azonban az érintett munkákban -e tárgyra nézve csak keves figyelem forditatik, én e tárgyba mélyebben ereszkedni bátorkodom. Az emberi test' nem miden duczának mindenik beteges állapotja szül váltólázat; mert már arrul alig kételkedik többé valaki , és az írók is jobbára elösmerik azt, hogy a' váltólázakban kiváltképen a' has' dúczai, még pedig midenek előtt a' napfonat szenved ; és pedig úgy látszik, hogy ezen fonatban is a' gyomor- és lépfonat előbb bántódik, mint a' májfonat; mit igazolva láthatni a' lép' többszöribb utóbajaiban , és azon fájdalomban, melly a' láz alatt és után a' balrászttájon — hypochond. senistr. — többnyire éreztetik (. Louis sur le siege des íiévres intermittentes, a' Bulletin des sciences medicalesban 1830.) De még a' napfonatnak mindenik bántalma sem szül váltólázat; mert erre egy különnemű gerjes — miasmaticus —• megmérgezés kivántatik. Nem lehetetlen ugyan, hogy a' hasbelrészeknek, p. o. a' vizellet életműveinek seb-bántalmai —

adfectio traumatica — által is okoztathatnak félbehagyó nyavalyák , de ezek még is soha sem való váltólázak. Hogy pedig micsoda úton hat az emberi testbe a' váltólázgerj, ha t. i. a' tüdők, bőr, vagy a' nyál által vétetik - e föl, az sok vetekedéseknek szolgált tárgyúl. Ha a' gerjnek electro-magneticus természetét közelebbrül ösmerendjük, annak eleven behatását az emberi testbe világosabban meg fogjuk fejthetni. Áthatja ez minden bizonnyal az egész testet , mint minden más berzéczerő — vis electrica —