Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 8. kötet, 10-12. sz. (1832)

1832. Tizenegyedik füzet

1) A' magyarországi váltóláz. 141 esztendőkben is, es az olly igen gyakori váltólázak a' jövő esztendőkben várandó üstökös csillagok' megjelentevei (mellyek közt 1834-ben az 1811-ki vissza fog kerülni) hihetőleg el fognak hallgatni. Hogy még maga a' hold is gyakorol befolyást a' váltólázakra kétséget nem szenved. Ama tudós Hasper (idéz. m. 1G5—269. 1.) több érdekes dolgokat gyűjtött ezen tekintetből , mellyekbül csak a' következőket említem : Jakson, B a 1 f o u r , W i lliamson és Chisholm irataikban azt vitatják, hogy a' forróövalatti — tropicus — tartományokban a' váltólázak a' hold' töltekör vagy ájultakor minden azokbul lábbadozókra visszatérnek , a' kiket pedig ugyan akkor lel a' hideg, azoknál a' láz nehezedni szokott. 26. §. A

5 mocsárpárázat, társulván földünk' egy bizonyos magneticus életével, eszközli a' váltóláz gerjét 's így a' váltólázak eredetét is. A' földpárázat különböző minéműsége minden esetre képes már magában is valami különös kórnemet előhozni ; igy látjuk, hogy a' mocsárpárázat (rothadó növenyekbül a' váltólázak és epés nyavalyák' neniződésének leginkább kedveznek, az öszszegyúlt állati párázat pedig a' ragályos hagymáz' kifejlődését segíti elő; azonban, inert már mondók, egyedül nem elegendők ezen nyavalyák járványa' előhozására. Ezen párázatnak előbb valami neki megfelelő , saját nemű magneticus behatás által kell életre kapni; és pedig ama' tulajdon vonatképű állomány (23. §.) látszik ezen felélesztésre legalkalI