Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 8. kötet, 10-12. sz. (1832)

1832. Tizenegyedik füzet

1) A' magyarországi váltóláz. 101) váltóláz, mind pedig az elözönlés egy és ugyan »zoil oknak szüleményei voltak ; mert 1825-ben nyáron még nem mutatkoztak váltólázak, jóllehet a' kiáradt vizek elpárolgása már nagyobb részt megtörtént. Aztán Gröningben, melly eláradva nem is volt, a' járvány leghevesebben dúlt; Keleti Friesland partjaira pedig, mellyek egészen el valának özönölve, a'járvány csak kévéssé vonóit által. Ugyanazon idő körül (1826) különbféle tartományok' legmélyebben fekvő mocsáros helyein is föltűnt a' váltói ázj ár vány, ha mindjárt a' kiáradások oda nem értek is. 'S hogy van végre az, hogy a' folyók' kiöntései, mellyek a' szapora esőkre és hirtelen megolvadt havakra következnek, #em mindég okoznak váltó-' lázjárványt ? Azon atyafiság, melly a' járványos váltóláz es a' járványos cholera közt divatlik , minthogy mindketten mocsárnyavalyák, egyike kétség kivül azon fő okoknak, melly éknél fogva én az electro-magnefísmus befolyását a' váltólázak' neraződésére foganatosnak tartom. A' váltóláz, valamint a' cholera, eleinte a' mélyebben fekvő helyeken mutatkozott, elterjedt lassan lassan, kiváltképen a' folyók szerint a' magasabban fekvő, sőt száraz tájakra is, úgy; hogy magyarország' némelly legmagasabb vidékein még csak 1829—1830-ban (némellyekben már előbb) jelenne meg, 1830-ban a' magasan fekvp Austriában lettek föltünőleg járványosak; 1831-ben Helvetia emelkedett vidékein mutatkoztak. — Némelly helyeken, mellyek Pest vármegyének víz mosta és dombos vidékeit foglalják el, nevezetesen Cserháton, niellynek fölső földszíne jobbára homokos, még ina jelent meg a' járványos cholera, de bezzeg voltak !