Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 8. kötet, 10-12. sz. (1832)

1832. Tizenegyedik füzet

1) A' magyarországi váltóláz. 101) A* külső okokról, mellyek a' visszaeséseket pártolják, az okfürkészetben —aetiologie— fogunk emlékezni. b) Az altestbeli bel részek' alak — és sző v elváltozása —

Form u. Texturveränderung der .Baucheingeweide —. A' váltólázaknak legszaporább utóbajait vihatatlanúl főkép a' máj és lép zsigerek — viscus — nagyobbodásai , és az ezekkel járó szövetváltózások teszik ; mellyek mivel több éveken által az ember egésségére olly igen befolynak, azért is a' gyakorkodó orvosoktól ugyan a' gyógyításban mindenkor figyelemmel tartattak, a' kivül még is, bogy felölök szóló nevezetesebb munkák birtokában lehetnénk mind eddig ; mert ámbár már a' legrégibb tudósok különösen Hippocrates (de alíectionibus írt könyvében) sok jót és igazat jegyzett légyen föl ezen tárgyiul — de lienosi — rajok még is csak igen szétszórva akadunk literatúránk szinte véghetétlen számában. Az ezen tárgyrul írt kiilönrajzok — Monographien — töltve vannak előítéletekkel, mind két életműnek (máj és lépnek) betegségei egymás közt kicseréltetnek, a' támasztó okokra nincsen elegendő figyelem , (mert a' külső okra származott és a* hideglelés után mint utóbaj támadt lépnyavalyának egészen különböző természete vagyon) a' betegség természete iránt az elmulasztott kórbonczolás — pathologische-anatomie — hamis ítéletre vezetett, ügy p. o. a' híres Kämpf Jan. a' fiú (1. neue Methode die hartnäckigsten Krankheiten , die ihren Sitz im Unterleibe haben', sicher u. gründlich zu heilen. 2-te Auflage. Leipzig 1786) 17. §.