Bugát Pál - Schedel Frerencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 6. kötet, 4-6. sz. (1832)

1832. Negyedik füzet

7*2 1) Értekezések, apróbb közlések, kivonatok. ti, és hogy általa a' betegség* általános lefolyására mindég kedvező befolyásnak van helye. Magen die az etetést egyszer, még pedig jó foganattal használta; Noble 30 eset himlővel a' Versaillos-i kórházban nem kevésbbé volt szeren­csés. Ezek közül 1 ötöt az arczon, szemhéjakon és az ínyvitorlán a' kitörés két első napjain étetett. Két betegnél, kiknek hímlőjök kevéssé folyt ösz­ve, az étetés meghegyezett pokolkő-czövekkel a' hó­lyagok tetejét ollóval vévén le először, történt. Más 6 esetben Noble, 15 szemert két lat vízben felolvasztott, pokolkőfolyadékba mártott ecsettel étette az elébb jobbadán gerellyel felnyitott öszve­folyó himlőt. Végre a' többi nagyon öszvefolyó himlő' esetében az arczot különböző helyeken vas­tag tépet-ecsettel, nem nyitván azt előbb föl, ken­te-be. Egy beteg sem esett nagyobb bajba; a' fej szabadon, a' szem nyitva maradt, 's ripacs csak a' nem étetett helyeken láttatott. Noble azt tanácsolja, hogy a' bőr az étetés előtt megtisztíttassék, minthogy a' zsíros izzadt bőr­re az étető kevéssé működik. Ezek szerint a' kórelfojtó gyógymód védői , an­nak ezen hasznait tűntetik-ki: 1) Ellenzi az ocsmány, kedvetlen tekintetű seb­helyeket , mellyek a ? himlőre következnek. Már Sutton ezen baj' eltávoztatására a' himlők kora felnyitását ajánlotta; hanem Bretonneau és Ser­res ezen czélt az ecroticus gyógymód által egye­nesben eszközlötték. A' bőr az után is olly sima marad , mint az előtt ; sem gödrök sem zsombékok nem következnek utána; ha az étetés annak ide­jeben történik, a' kórelfojtó gyógymód az asszo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom