Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 5. kötet, 1-3. sz. (1832)

1832. Első füzet

1) A' rejtett fekélyekről. '9 több szűk nyílás által, nagyobb vagy kisebb mertekben, de állandóan kiszivárog belőle. A' nevezett nedvek' folytonos támadhatására a' fő anyagot a' sejtszövet (textus cellulosus) nyújtja, lágysága 's lazsága (laxitas) miatt. Minthogy pedig ezen organicus re'sz az ege'sz testben elágazik hol az orgánumok' kölcsönös öszvekötese're, hol a' köztök maradt közök' kitöltesere, hol nemelly testre'szeket maga is alkot: világos, hogy a' genyedeV tovább terjede'se 's így a' fekelyek' öregbede'se es elágazása minden irányban könnyen törtenhetik, a' mi által azok aztán különfele formát is nyernek. Ezekből az üregfekelyeknek Ie'talapos felosztása következik ke't fő rendre, 's ezeke' több változatokra (varietates). T. i. azok vagy egy tág üreget képeznék 's megtartják az ürös fekely (ulcus cavumj nevet szoros értelemben veve; vagy pedig cső formájúak 's megkiilönböztete's ve'gett öblöknek (sinus) hivatnak: mellyek is a' sípfekélyekhez való nagy hasonlatosságok' tekintete'ből közönse'gesen sípos fekelyeknek (ulcera fistulosa) 's szekÖkre ne'zve különösen bőr- , hús-, csont- , fog- , mirigy- , továbbá végbél- , hudcső-, hudhólyag-, mell- , has- e's medenczesípoknak is neveztethetnek: csakhogy az utóbbiakhoz oda kell tenni a' „tök el et len" melleknevet, mert azok sokszor a' nevezett organumokba be' is hatnak 's így valódi sípokká válhatnak. A' tulajdonke'pen úgy nevezett ürös fekely ismét külön nagyságú, sokszor annyira növekedik , hogy egy messzely folyóságot is foglalhat magában ; 's hol egy, hol több nyílása van, mellyek vagy magoktól, vagy a' mesterség áltál támadtak. A' mi az öblöket illeti: vagy egy ollyan van jelen, vagy több egyes, egymással nem közösülő — a' mi mindazáltal ritka, t «F