Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 5. kötet, 1-3. sz. (1832)
1832. Első füzet
2) Vegyes közlések kivonatokban. 57 / ' majd tökéletes, majd pedig tökéletlen ellenhatást és igy az életművezetnek (orgnnismus) is majd egész majd ismét részinti meghatását szülheti- po. a' bujasenyvvel, a' hagymazzal (typhus) 's e'. f. — Erre nézve tehát legbiztosabb volna 4 hét múlva mindenkor még egy kísértési himlőoltáshoz fogni, az a' felőli meggyőzetetés végett, ha valljon az első oltás a' fogékonyságot egészen eltőrlötte - e vagy nem. — H°gy Eichhorn nak a' beli javaslata , a' nyavalyának ezen tetemesebb voltát, az oltási sebzéseknek sokasításoknál fogva eszközleni, alapokon épült légyen-e ? azt a' tapasztalásnak kell meg mutatnia. Az illyen velebánás azonban az életmiivezetnek könnyen nagyobb mértékű ingereltetését okozhatná , kivált az igen fiatal és gyöngéd gyermekeknél. 71) A' himlő és himlőké közötti közegyen (parallelismus) C h a s t a n tói, (Compte rendu des travaux de la société de med. de Toulouse. 1829.) 1.) A' h imlőke azonnal a' hám alatt űl, és ez maga emeledik fel a' genynemí folyadéknál fogva. A' himlők pedig a' bőrnek szövetében ülnek. 2.) A' himlőkének fakadékai, benyomat nélkül gömbölyűek, külön neműleg lágyak , és a' betegségnek kezdete után csak hamar rendetlenül fakadoznak ki. A' himlőben pedig r' fakadékok majd többé majd kevesbbé simák, k'hepökön benyomultak , és kemény tapintatűak. Kifakadások rendszerint előbb az ábrázaton. aztán a' mellen 's a' t. történik , és csak mindég akkor ha már a' láz és egyéb kórjelek 3—4 napig tartó tak. 3.) A" himlőkében a' kifakadási, genyedési «s néha még az elszáradasi időszakok is egymásbí mennek által. A' bőr nem lobos, a' fakadékok közötti tér természetes színű. A' betegségnek lefolyása csak 8—10