Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 5. kötet, 1-3. sz. (1832)
1832. Első füzet
54 I. Értekezesek, apróbb közle'sek, kivonatok. lik , és igy a' többire is; azután a' jászol' hoszs/.aban létetik az a' tehenek eleibe az állásokra , ágy akasztván föl hogy annak gőzölgését a' tehenek, alőlről föl fele szállván az, a' lélekzéssel magokba is szívhassák. A' tehenek egynehány nap múlva meg betegesznek, lá^gerjed bennök szarmozékaival egyetemben, és 4—5 nap múlva a' tölgyön sőt a' testnek egyéb, kemény bőrrel fedett részein is fakadékok (pustulae) támadnak, mellyek mint tehénhimlők, a'' tudva lévő módon fejlenek ki, és nyirkkal telnek meg, melly, mint valódi tehén-himlő-nyirok, a' fakadás után 4—6-od napra, az emberek beoltásokra használtatván a' védhimlőt szülik. — Az ezen tehénhimlő-nyirkai eszköziendő védhimlő-oltással óvakadással kell lenni, ne hogy a' beoltundo, a'ragadvánnval, mellyel az istálló töltve van, egyenest vagy közvetőleg az orvosnak ruhájánál fogva megfertőztetvén, a" természetes himlőt kapja meg. — Egy illyen, fent It irt gyapju-takaró, még papirosba is takartatva , és egy hordócskába kellőleg eltétetve, a' ragadványt 2. esztendőnél tovább is meg tarthatja; és a' teheneknél a' tehénhimlőnek gerjesztésére mindenkoron használtatható, csak hogy hűsebb és árnyékos helyet, 10° R. az O felett, se fölebb se alább ne tartassák. — Ebből következendő eredmények (resultatum) szármoznak: 1.) A' találmány áj, és az ember-himlő ragadványnak a' tehenekre gőzképeni átvitelét még eddig senki sem tanítá. 2.) A' védhimlő-nyirknak megújítása már többé a' történettől nem függ. 3.) Jennernek felfedezése, a' tehénhimlő-oltásnak véderejére nézve, melly mind eddig tökélletfen és hiányos marada , még csak ezen felfedezésnél fogva leszen tökélletes ; minthogy ;é tehénhimlőnek mind eddig ismeretlen természete és támadása ez által világlott fel. 4.)