Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 5. kötet, 1-3. sz. (1832)

1832. Első füzet

2) Vegyes közlések kivonatokban. 5 ! rázgatnunk, ha a" betegségnek kórjelei a'halottbonczolási jelenségekkel meg nem egyeztethetők : 3.) Sok esetben az, a' halottakon \agy halottakban található kórtudomanyos változások sem a' haldoklási, sem az előrejárt betegségi folyamatnak . hanem más történetbeli pontoknak tulajdonítathatnak. Illven nemű előkelő pontok, mellyek iránt kivált képen Spitt a gerjeszt e figyelmet , a következendők: a). A' halottnak fekte. Ezt különösen kell tekintetbe venni, minthogy a' vér, halál után még egy ideig a' nehézségnek törvényét követvén , a' holt testnek különböző fekvéséhöz képest majd ezen majd pedig amazon részbe gyűlhet, és így sete köve)ke/.tetésre szolgáltatbatokot, mintha ugyan itten vértoliílások voltak volna jelen. Ugyan ezen okból más életmívek ismét a vértől üresek jelenhetnek meg, a' inellyekben valódi vértohílások leltek volt helyet; b.) A' betegség alatt használt gyógyszerek. Az agynak ellagyúlása , parázs és lágyiílt minemíísége a májnak, mint a' higanynál fogva eszközíött gyógymódnak szármozéka hozatik fel. Hogy bizonyos gyógyszerek a' halál után hamarabbi rothadást , a' hasnak hirtelen támadó tetemes felpuífadását , a' tagoknak szintelenségüket, aszót tságokat, petyhiidtségöket, 's a't. okozhatjak , eléggé tudva való tapasztalás ; c.) A'' halottnak korát és nemét azért szükséges tekintetbe venni, hogy bizonyos, a' halott bonczolásnál előforduló jelenségek, inellyeket magokra nézve a' rendes állapottól eltérőknek találhatnók ugyan , mind az által csak a' korbei i időszaknak, vagy a

1 nemnek tulajdoni» alapodnak , az előjárt betegségnek rovására ne tolassanak, és igy hamis következtetések se vonalhassanak ; d.) Hogy a' külső mérsékletnek a" ha4 4