Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 4. kötet, 10-12. sz. (1831)

1831. Tíz- és tizenegyedik füzet

f>2 I. Értekezésiek, apróbb közlések, kivonatok. szeken hclybclileg áll-be. Az ok itt a' képző élőség (plastische Vitalität) hiányában áll, és a'mákony minden tapasztalások szerint az egyetlen egy életmentő szer. A' mákony a* genyedésfolyamatot előmozdítani , és jó genyet okozni különös erővel bír , honnét azon esetekben, hol illyeket eszközölni szükség, a' mákony mindenütt javalltatik. Ilanem altaljában gyakran tapasztaltatott az, hogy a' mákony használására nem csak izzadság, hanem különféle, bizonytalan, többnyire kásanemü kötegek (Frieseln) támadnak, mellyek, főkép ollyanoknál, kik rejtett küszvényben kínlódnak, tapasztalásom szerint, 'bírálatosak szoktak lenni; melly tapasztalás számos ídűlő, leginkább idoges betegségekben , inellvek gyakrabban mintsem hisszük anyagos természetűek, vagy is valamelly az idegekre vetett, és ezeket egészséges működéseikben zavaró kóranyagon alapszanak, a' legnagyobb értékű. Egy példa legyen itten mindannyi helyett: egy középkorú férii már sok esztendőktől fogva szenvedett csípfájdalomban (Hüftweh) melly őt et meg is sántította; egyszer vérhasba esvén, ez ötét. a'mákony használására késztptte, mellyre bő izzadság és egy közönséges bőrküteg következtek; ezekkel a' csípfájdalomnak is vége szakadván, egyszersmind a' lábainak is tökéletes ura lőn. Az itteni csípbaj hihetőleg nem más volt, mint valamelly csúzos anyagnak a' csipcsontra való áttétele, melly a' mákony által helyéből megmozdíttatván, a' bőrbírálat által küteg képben kikiiszöbültetett. Ál ~org an i s á tiók. A' mákonynak némelly külső beteges termésekben , főkép a' hüvely, az orr, a' hallj árat pü-