Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 4. kötet, 10-12. sz. (1831)

1831. Tíz- és tizenegyedik füzet

f>2 I. Értekezésiek, apróbb közlések, kivonatok. ium) bódító erővel, ámbár csak kis fokban bír. de hevítő sajátságot magában nem foglal, melly tehát a* vízben olvadatlan gyantás résznek tulajdona , honnét amaz az orvosok által azon esetekben alkalmaztaték, hol a' vérhevülés, a' lobos állapot , a

1 mákony használását gyanússá tették. •— Az újabb chemia, melly olly sok nagyokat talált, es a' természet belsejébe hatásnak egészen új utait leié, ezen nevezetes tárgyat is figyelmére méltatta, és a' mákonyt a' legszorosabb, legkülönbözőbb próbák alá vetette; ez szerint mint alapelemek: fojtó (azoum), szénő (carboniuni), es gyúló (hydrogenium) találtatának benno. Mi a' közelebb létrészeket illeti, a' mákonyt négy részre lehet fölbontani t. i. szunnyasztdékra (morphium), máksavra (-{- meconicutn) és bódítdékra (narcotina); mellyekhÖz még vonatos anyag (extractivuni princípium) járul. *) Ezen Jétrészek tulajdonairól és műveleteiről még igen különböznek az ítéletek; annyi bizonyos, hogy a' szunynyasztdék (morphium) magúban sokat nem teszen, mellynek, liogy iiiunkálkodliassék, először valamelly savval (acidum) kell egyesülnie: ekkor pedig a

1 mákonyhoz igen hasonlatos erei vannak egész a' halalos megétetésig. — Hanem ezen ki•) Epen ezen vonatos anyag látszik nekem nem épen haszontalannak lenni, és a' chernia eugedje-ineg nekem itt azon kérdést, valljon általában, és név szerint a' mákonynál, nem vétetik-e az általa csak csekélységnek? Mert mit tesz mást annak elnevezése, mint hogy mi azt eddigien kevéssé ösmerjilk, és nem volna-e tanácsosb azt semmit sem jelentő vonatos anyag neve helyett megfejtendő, >agy kérdéses anyagnak (problematischer Stoff) nevezni, hogy ezután bővebb vizsgálatoknak tárgyává váljék ? tl