Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 4. kötet, 10-12. sz. (1831)

1831. Tizenkettedik füzet

III. Vegyes tudósítások. .265 hányás igen ritka, a' székletétel gyakrabb 's barna , sárga vagy feje'res színű. Igen gyakran sem hányás , sem szék nincs jelen. Közepében a' tápláló élet' ezen megromlásának a' lélek egészségesnek látszik maradni; sem félrebeszélés , sem zavart álmok nem tapasztaltatnak ; 's ha rajta vagyunk, egészen helyes válaszokat kapunk a' betegtől. A' legszomorúbb jelenségek ezen betegségben a' hidegség 's általányos szederjes bőrszín, kivált pedig a' szívütések' fenyegetőző megszűnése. Ez az állapot több órákig tart, néha egy . ritkán több napig. Néha egy pár órányi enyh, 's utána visszaesés tapasztaltatik; a' második vagy harmadik visszaesés után a' beteg többnyire meghal. A' legsúlyosabb esetekben a' halál kevés óra alatt köszönt-be. A' felépülés lassú, nehéz, mély organicus bajokkal szövetkezett, mellyek közt leggyakrabb a' bőrvízkórság 's a' végek' üszögje. Az arcz néhány hónapig megtartja holttest külsejét 's a' szív feltűnő lassuságu: alig üt 30—-40 szer egy minutumban." Minek utána Pinel úr körülbelül ollv forma anatómiai tapasztalásokat közölne, millyeneket több egyéb orvosok ; a' nyavalya' székéről való véleményét nyilatkoztatja-ki, melly szerint az az együttérzideg (nervus sympathicus) dáczaiban van 's ezt az egyetlen egy elfogadható véleménynek állítja. „Annak — így folytatja — igen fontos morális következései lehetnek. Mindenek előtt köz hirré keli tenni hogy áz uralkodó betegség nem a' kikiáltott cholera morbus, hanem az egyiittérzidegnek egy mély 's eddig ismeretlen 's roszdl felfo-