Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 4. kötet, 10-12. sz. (1831)

1831. Tizenkettedik füzet

202 I. Értekezések, api óbb közlések, kivontatok. égett borba, vagy más valami izgató léibe, p. o. tiszta folyó liugyag (spiritus salis amnion, causticus) — káforos léibe (spiritus camphoratus) angyal gyökér (spiritus angelicae) vagy illatos léibe (spiritus aromat) kőrösbogár festvénnyel együtt mártogatott flanellal - posztóval - vagy más éles ruhával szünetnélkül dörzsölni, párgolni, és borongatni — meleg kövekkel, téglákkal, vagy födőkkel, meleg, sött forró homokkal, hamuval, zabbal, liszttel töltött zsacskókkal, vagy pépekkel lábait, talpait, gyomrát, és hasát szüntelen rakosgatni kell. Belsőképen pedig a' fentebb említett fuleveket, de már üröm és egyéb keserű füvek nélkül apránként mindég itatni kell, mig a' test kívánatosan fel nem melegszik, izzadni kezd, és a' beteg cl nem alszik. — Jegyzés: Itt is e'sszel, 's gonddal vizsgálja az orvos betegjét, ne nyúljon mingyárt érvágáshoz* nézzemeg előbb nyelvét, és érverését. Ha az mocskos, tisztátalan, szájize keserű, gyomrában nyomást érez, e'rverése pedig lázadozik, az indító okokat környiilállásosan kinyomozván, tudjameg, hogy epés, vagv is magyar cholera van előtte, nem pedig keletindiai. Mostis még hánytató gyökérből hányató , vagy savanyú gyenge hashajtók, mint főtt úgy nevezett német limonádé, vagy tamarin decoctuma, vagy ha meghűtötte volna magát a' beteg, ezekhez csatolt Dower' porai, kevés rhabarbarával, 's egyéb epeellenes ételek, 's italok az általányos rendszabásokat a' keletindiai choleránál is; ide értvén, többnyire a' gyógyítást végre-hajtják egykét nap alatt. Ezen szakasz mint látom, legfelebb csak bárom óráig tart, és ha a' beteg észerányosan segedelem által nem tániogattatik , által megy a nyavalya, a'