Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 4. kötet, 10-12. sz. (1831)

1831. Tizenkettedik füzet

2fji A' cholera Zabolcs

nan. 195 ge'n , feljebb pedig a' Tisza mellett, Kis .Varsányban, Vörös - Marton, és Thuzséron történvén, inig egy ember élet elmultával is következőinket borzasztőlag fogja Junius 23-kára emlékeztetni. — Honnan is, de legegyenesebben Zabolch helységéből az első halálok olly pontos sebességgel jelentettekfel, hogy Junius 25-kén már is a' nem várva beköszönt vendéget az egész tisza mentében szemügyesen nyomozhattam y és 26-án már 41., valóságos cholerást a' nemes Vármegyének be is jelenthettem. Megvallom az első néhány halott és beteg nem csak erős orvosi lelkemet kevéssé megrendítette , de annyi aggodalmat, 's okoskodásra tág mezőt is nyújtott, hogy bátor már az első halott mellett a' cholera csalhatatlan beköszönéséről sem kételkedhettem — a' sok ajánlott, orvoslás módjai közül, mellyiket határozzam meg legjobbnak ? nem tudtam, annyival is inkább mivel cholerát ugyan mindenütt, de nem mindenütt ugyanegy betegséget láttam. Hozzá járult, hogy gazdag, — szegény, megrémülve lótott, futott, szaladt, távozott; a' csüggedés némelly helyett a' legmagasb lépcsőre hágván fel, az egészségesek a' betegektől irtóztak; a' felebaráti szeretet megszűnt, a' szülő gyermekeitől , a' testvér testvérétől félt, a' ragadóság' félelméből köz - segedelem nem nyújtatott; melly félelmet — — — — — — a' cholerát soha nem látott irók, a' sok mende mondát hordók, és a' kifogyhatatlan újságok még naponként halmozva szaporították; és—bár teljes erőmből igyekeztem is mindenütt jelenlétemmel a' köz bátorodást, és felebaráti felszólással egymás iránti 1 3*