Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 4. kötet, 10-12. sz. (1831)

1831. Tíz- és tizenegyedik füzet

l) A' bogoly. 17 Az illendőleg kifejlődött álke'pek (larvae) akke'nt készítnek magoknak kimenetelt, hogy több napokig szakadatlan a' dudor' nyilasára nyomást tesznek, mellyet elegendőíeg kitágítván, általok a' földre hullanak Reaumur észreve'telei szerint reggeli 7— 8 óra közt; a' földön igen sok öszvetapostatik a' különféle állatok által, sokat a' madarak emésztenek, el, csak kevesen rejteznek a' föld vagy kövek alá, hol bőrök fekete színt vévén magára , megkeményszik, testök hosszasága kisebbszik, és ezen állapotban bábokká (nympha) változnak, a' mi Május vége felé szokott történni; végre 40 vagy 50 nap múlva az az Julius közepe' táján vagy végével a' báb (nympha) takarékai fölrepedvén bögöly terem elő. — Ezen törvény azonban nem mindig állandó, mert Clarck álképeket (larvae) Septemberben is látott. Alig hogy az álképek (larvae) dudoraikbiíl kihulltak, a' fekély azonnal beheged, ollykor 24 óra alatt. — Midőn az ökörbőrben számos daganatok vannak, a' hegjegyek (cicatrix) miatt kevesebbre becsültetnek. A' löbögöly (Oestrus eqnij. De Geer VI. t. 15. f. 16. Blumenbach Abbild, t. 47. Clarck Linn. Soc. trans. III. Tab. 23. f. S. 9. A' fej, lefelé nézvén, 'majomképű, az őrlikak nagyok, a' száj három gömbökkel ellátott, de falámok (palpi) nélkül. A' test hajasdad (subpilosum), sárgából barna; a' potroh vernyeges, a' szárnyak barnán pólyázottak, és két barna pontokkal ellátottak. Orv. Tár. IV. Köt.