Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 4. kötet, 10-12. sz. (1831)

1831. Tíz- és tizenegyedik füzet

120 Ii. Literat u r a. 3 ) Die Hercules 11 a e der be i Me h a d t u. Ein monographischer Versuch von J. G. Schwarzoth der freien Künste Meister , Dr. der IVeltweisheii und Heilkunde , k k. Regiment sfeldurzte s Bibliothe­kar etc. Mit einem Kupfer und mehreren Tabellen. Wien\ 1831. 8. t F.zen fürdők, mellyekkel a' természet hazán­kat megáldotta, méltán figyelemre gerjesztették már a' régieket is, mindazonáltal hiteles kútfő­ből eredett értekezés róluk legelőször Hitzinger­nél, az austriai birodalom' határőrsége Statisticá­jában (III. kötet. Bécs. 1817—23) jön-elő , melly a' régi tudósításoknál sokkal tökéletesebb. A' leg­újabb időben Doctor Sclnvarzott tulajdon tapasz­talását az előbbeniekéhez kapcsolván, 1830. Bécs­ben irt egy dicséretes munkát ezen fürdőkről, inelly­nek tartalma szerint némellyeket olvasóinkkal ezen­nel közlünk. Története. 104dik esztendőben Krisztus születése után Decebalus, Daciának akkori ura, Trajánustól meggyőzetvén Dacia, Augusta név alatt, a' rómaiak birodalmába iktattatván három részre osztatott : mellyek Dacia mediterranea (Erdélyor­szág) , Dacia (ransalpina (Moldva, és Oláh-ország), Dacia ripensis (a' Temesi Bánság). Három római legio tűzte-ki Daciában sasait, inellyeknek egyike Csernyeczen Oláh - országban tanyázott; ennek vé­delmo és felvigyázása alá jutott a' mehádiai fürdők' vidéke is; kevés idő'multával ezen vidékre római gyarmatok szállottak, helységek emelkedtek, egyi­ke ezeknek (ad aquas Herculi sacras) Csorna vize" partjain építtetett. Hogy a' dákok ezen fürdőket

Next

/
Oldalképek
Tartalom