Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 4. kötet, 10-12. sz. (1831)

1831. Tíz- és tizenegyedik füzet

l) Larrey' sebészi klinikuriia. 113 lapok betakarására, a' szerző dzt tapasztala, hogy a" természet' győgyereje azt mindég eszközlütte. Ez alkalommal említi, hogy egy illyen esetben a' kar alól vett lágyrésztakar megfenésedett, és takarót maga a' természet készített. A' karcsonkolásnál a' szerző az általános előadott csonkolási regulákon kívül azt jegyzi meg hogy ő a' bőrt mind kifelé mind befelé egy híivelyknyire bevágja, hogy minden feszülést eltávoztasson. A' könyök' kifejtését a' szerző egészen félreveti , mert ritkán van elég takaró, a' seb rendetlenné válik, lassan gyógyul, és a' felgyógyultnak semmi hasznot sem hajt. Az alkar' csonkolásánál a' bőrt az orsó' (radius) és singkoncz' (ulna) oldalán be kell vágni. A' kéz kifejtését L. a' szokott módon teszi, a' kéz' hátának takaróiból félhold forma karéjt képezvén. Az ujaknak a

1 kézfejcsontokból való kifejtésénél azon módot követi L. mellyet a' karkifejtésnél. Az ujak' különböző ízeinek kifejtésénél első és hátulsó karéjt formál. Arra figyelmeztet, hogy az ujakból a' mennyit lehet, ha egyet is, meg kell tartani, ámbátor a' kifejtést az anchylosisnak elébe kell tenni. Ezután az altagok csonkolásának előadása következik , a' mivel a' szerző munkáját bezárja. A czombcsont kifejtéséről való értekezésben azt beszéli L., hogy ő a' sebészi akadémia' értekezéseiben előadott methodusokat megvizsgálta, és az övé mindeniknél elébb való; azonban engedtessék nieg a' Referensnek megjegyzeni, hogy azon v esetek közül, mellyeket L. előhoz, egy beteg sem gyógyult föl tökéletesen. Az általános javallatokon kívül L. ezen kifejtést a' nagy fordító izom fölött való sértéseknél teszi. Bánásmódja e' következő: Orv. Tár. IV. Kot. S