Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 4. kötet, 10-12. sz. (1831)

1831. Tíz- és tizenegyedik füzet

l) Larrey' sebészi klinikuma. Ill mind azért, hogy jobb csonkot képezzen , ós ha­marabbi gyógyulást eszközöljön. Azon szerek, mel­lyekkel a' fagyásnak fenébe való átmenetelét aka­dályozza, a' szokásban lévők. A' sebhedési fenét, melly az idegképzemé­nyek', edények', savós és rostos hártyák' fontos zúzásának vagy heves szenvedésének következéseid támadhat, a' szerző az által magyarázza, hogy kü­lönösen a' nagy rokonszenves ideg' folytatmányai érdekeltettek, és a' tengőélet' egész folyamatjá­ban egy tökélyes elrontásnak van helye, Ezen úgy nevezett nedves fene hamar képződik ki, és iszo­nyú sebességgel terjed, midőn a' fölsziirszölés ál­tal a' legnemesebb részekre tevődik által és az életnek hamar] véget vethet. Ez előtt azt hitték, hogy itt semmit sem lehet addig tenni, inig az őr­lobvonás ki néni képződött ; hanem a' szerző a' fölszürcsölés ideájatol vezéreltetvén, és a' majd nem mindég szeréncsétlen kimenetelt tartván szeme előtt, megpróbálta a' mindjárt teéndő csonkolást, és általa sokak' életét megmentette , mikor a' fe­nének semmi további nyoma nem látszott, es jó csonk képződött. Ezen kívül a' szövevényes törések' renyhe gyó­gyítása, a' csont-fene (necrosis), a' csontrák (spi­na ventosa), a' csont-husany (osteosarcoma) , a^ vértapló 's t. szükségessé tehetik a' csonkolást. Egyébiránt a' szerző szerint lehetetlen előlegesen mind azon eseteket, mellyek a' csonkolást szük­ségessé teszik, előadni. A' sebész lángeszének kell azt, midőn a' beteg' segéllésére hivatik, megha­tározni. Ezután a'J szerző a' különféle csonkoláso­kat , 's a' kifejtést írja le. A' legjobb inethodus­nak a' magáét nézi, ő száz tizenegy beteg' karját fejtette ki a' vállízülésböl, és ezek közül kilencz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom