Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 4. kötet, 10-12. sz. (1831)

1831. Tíz- és tizenegyedik füzet

. los II. Literatur». (Lappenbildung), alkalmaztatja, hanem mind a' két methodust módosítja. Ha a' körmetszés tétetik , azt véli, hogy alább azon helynél, a' hul csonkolni akar az ember, kell a' bőrmelszést, melly most a' bőrön kívül ne érjen , tenni; ezután nem kell a' bört fölfejteui és kifordítni, mellyel a' finom idegfonatok sértetnek meg, hanem azt az önkényes visszahúzódásra hagyni. L. az izmokat sem vágja át egyszerre, hanem először a' fölső csonton nem fekvő rétegjeket, mellyben általjában a' főede'nyek vágynák, és midőn ezen izmok visszahúzódtak, akkor vágja keresztül a' többit alól a' csontig. Ezen methodus által, mellyet nagyon hamar vihetni véghez , igen jó csonk (stumpf) készül. Midőn a' szerző a' kifejtésnél karéjokat képez, megjegyzi, hogy ezen karéjok mindég négyszögük és nein monyorúak, minthogy ez utolsók könnyen meg fenésednek- Az operatio' végeztével a

1 szerző az literek' lekötéséhez fog; egy csipesszel ő az üteret egész öblénél fogva megfogván, kihúzza, és az edény' különböző nagyságához képest vékonyabb vagy vastagabb fonalat tesz reá , mellyet többnyire egy egyszerű csomókötés által fojt rea, 's rövidre vág el ; melly bánásmódra különleg a' csatamezőn kell vigyázni, minthogy a' hordozkodásnál a' kicsüffffő fonalak könnven feszítésre adhatnak alkalOo . mat. Ezen alkalommal a' szerző a' vérérlobrol is szól, melly, mint különösen az angolyok jegyzik meg, a' vérerek' sértése után támad. Hanem L. azon hiszemben van , hogy azon tünetek, mellyel: ezen névnek tulajdonitatnak, épen nein a' vérér éktől, hanem a' finomabb idegszövetek kifeszítésének vagy lekötésének következéséül származnak ; ő a' nagyobb vérereket mindég lekötötte, a' varicosus vérereket kivágta, a' fölnyitott vérérnek üréicbe